133951. lajstromszámú szabadalom • Megosztott gerjesztésű egyenáramú motorok soros párhuzamos vagy párhuzamos kapcsolásra
É 133951. viszonyított értékükéi előre megítélnők, egy mással egyesítve sorba vannak kapcsolva, úgyhogy az összes modorra nézve egyetlen láncot alkotnak. Esetenként ez a lánc: 5 vagy sorba van kapcsol vla| az egymással párhuzamosan kapcsolt különböző ág;ak öszszességéhez viszonyítva, mikor is a láncon az említett ágakban folyó ái'amok összege ha lad át- -mégpedig egészben vagy részben, 10 aszerint, hogy a lánc söntö'lt e vagy sem; vagy pedig külön van kapcsolva, mikor is azt kizárólag egy vagy több segédgenerátor táplálja, amelyeknek összes gerjesztőtekercseiben vagy azok egy részében az egymás- 15 sál párhuzamosan kapcsolt ágakon átfolyó áraímok összegével arányos áram kering. Az első esetben — ugyancsak a találmány értelmében — a gép sebességét úgy szabályozzuk, hogy a járulékos gerjesztőlánccal 20 egy vagy több segédgenerátort vagy szabályoz,ható ellenállást kapcsolunk párhuzamosan, mimelleí't az említett láncban folyó áram egy részt az egymással párhuzamosan kapcsolt ágaknak (¡a; forgórészeknek és a gerjesztő- 25 tekercsek első részének) összességén át másrészt pedig iaz előbb említett párhuzamos leágazáson át folyó áramoknak algebrai öszszege (segédgenerátor esetében), vagy pedig aritmetikai különbsége (ellenállás esetében). 30 A második esetben a járulékos gerjesztir láncban folyó áram kizárólag a különböző ágakban (a, forgórészekben és ia, gerjesztőtekercsek első részében) folyó áramok össze - gének függvénye. 35 A rajz 3—9. ábrái példaképen a találmány különböző foganatosít ási alakjait szem1 éltetik. A 3. ábra a találmány szerinti kapcsolás vázlata, amelyben (n) számú motor (z) pár- 40 huzamosan kapcsolt ágba va(n: elosztva, ame’y ágak mindegyike (u) sorba képcső' t mó+ort tartalmaz. A 4- ábi’a a szokásos soros motor, valamint a 3. ábitej szerinti kapcsolás szolgáltatta hír 45 zóerő- és sebességgörbéket szemlélteti az áramerősség függvényében. Az 5. ábra a 3. ábrához hasonló vázla.f és segédgenerátorral való söntölést mutat-A 6. ábra az előbbihez hasonló vázlat. 50 amelyr azonban szabályozható ellenállással való söntölést szemléltei. A 7. ábra a járulékos mezőknek segédgenerátorral való külön táplálását ábrázoló vázlat, ,amely segédgenerátor gerjesztőteker- 55 cselben a (z) ágakon áthaladó áram összessége folyik. A 8. ábra az előbbi vázlat változata. A 9. ábra a 3- ábna szerinti klipcsolás változata. A 3- ábra szerinti kapcsolásban a berende- 60 zés (n) motorja (z) párhuzamosan kapcsolt ágbai viiln elosztva, amelyek mindegyike (u) motort tartalmaz; ezeket 1... u forgórészeikkel és azok gerjesztő tekercseinek 1’ - •. u’ részével ábrázoltuk, amelyek mindegyike a 65 hozz .tartozó forgórésszel állandóan sorbakapcsolt marad, bármilyen is annak helyzete a vizsgált sorba kapcsolt ágban. Az utolsó motort (nVne! és a gerjeszt őt akercs megfelelő részét (n’)-vel jelöltük. 70 A találmány értelmében) az összes motorok 1” . • . n” járulékos tekercsei egymással sorbakapcsolfak, úgyhogy egyetlen közös láncot ejíkotmaik, amely a különböző párhuzamosan kapcsolt ágak előtti v^gy utáni közös pont- 75 hoz van kötve, úgyhogy az I” . •. n” láncban folyó áram az 1. •. z ágakban folyó áramok összegével egyenlő. Az egész berendezés a szokásos egyenáramú táplálás pozitív és negatív aairk'ai közé van iktatva. 80 A 3. és a következő ábrákon fe.tételeztük, hegy a lánc a fent említett ágak utáni közös ponthoz van kötve. Magától értetődik, hogy a járulékos tekercsek elrendezése olyan, hogy az áram (a pár' 85 huzamos ágaik ái!. lmjainak összege) ne okozzon rombolást a motorok eme részében. Ez a kapcsolás a következőképen működik: Ha az (1) motor (1’) tekercsrészének menetszámát (a)-val és e motor járulékos (1”) tre- 90 'keretiének menetszámát (b)rvel, az 1 ...z ágak mindegyikében folyóáramot pedig (I)-vet jelöljük, akkor tudjuk, hcgyr a mező szokásos soros motornál (ai+b)I függvénye lenne, míg a: fent leírt kapcsolásnál nyílvánvalóa í 95 (a + zb)I függvénye lesz, azaz a forgórészen áthaladó azonos (I) áramerősségnél a klaszszikus soros móíor V—f (I) és az F~ © (I) jelírmző görbéinek jól ismert szokásos (A. B) üzemi pontja az (A,), (Bi) pontba megy át, 100 amelyet az előbbiekhez képest az jellemez, hogy (Ai) az (A) alatt 'és (Bi) a (B) felett fekszik. Az (I) áramerősség különböző értékeire nézve a hasonló elhelyezésű (Ai) . s (Bi) pon- 105 tokiat kapjuk; e pontok a (V>,) (Fi) görbéken helyezkednek el, amelyeket a 4. ábrán szag gsitott vonalak ábrázolnak, míg a szokásos (V), (F) görbéket teljes vonalak jelzik. Az (Fi), (Vi) görbéknek az (F), (V) görbék- no hez viszonyított helyzetéből látható, hogy a söntöléssel elérhető szabályozási terület a vonalkázott felületekkel növekszik. Az 5—8. ábráik szerinti kapcsolások a gaz
