133936. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőanyagból, például üvegből készült áramerősségű villamos kisütőedény
Megjelent 1948. évi január hó 15-én. MAGTAE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133930. SZÁM. VII cl., g. OSZTÁLY. — T-6S8S. ALAPSZÁM. Szigetelőanyagból, például üvegből készült nagyfeszültségű villamos kisütőedóny. Telefunkeii Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. h. H., Berlin-Zehlendorf. A bejelentés napja: 1942. évi június hó 13. Németországi elsőbbsége: 1941. évi június hó 14. Nagyfeszültségekre szerkesztett villamos khütőedényeknél, amelyeknek fala szigetelőanyagból, például üvegből van, a fal belső oldalán potenciáleséS létesül, melynek nagy- 5 ságia csaik részben függ az elektródák mértani kialakításától és elrendezésétől. A különböző falrészeken uralkodó potenciálokat lényegesen befolyásolják a szabad elektronok okozta feltöltések, amelyek minden árnyékoló in- 10 tézkedés ellenére is elérik a falakat. Ennek következében a kisütőedény anódoldalán üzemben az anódával szemben esetleg erősen negatív potenciál alakul ki, úgy, hogy az anóda és a fal között kisül'éís megy végbe, 15 amely az edényt megsérti, sőt esetleg szét is roncsolja. Ezek a nehézségek különösen nagy mértékben jelentkeznek kisméretű és nagy' feszültségű egyenirányítóknál, amelyeknél a fal egyes helyein a feszültségesés cm-ként 20 4000 Volt nagyságrendű vagy még nagyobb lehet. Megkíséreltük e jelenségek megakadályozását és evégből vagy a katóda és az anóda közötti szigetelő szakaszt növelték, vagy pedig az anódát a faltól lehetőleg nagy távol- 25 Ságban rendezték el. Kisméretű csöveknél azonban kitűnt, hogy ilymódon kielégítő eredmények nem érhetők el. E hátrány megszüntetése végeit a találmány szerinti csőben az anódát vezetc- 30 anyagú híd hordozza, amely az edény üvegből készült falára támaszkodik. Az edény falán, azokon a pontokon, ahol a híd az edény falára támaszkodik, e híd útján az anódával összekötött vezetőbieyonat, például gettertükör van. Ez elrendezés következté- 35 ben a falnak az anódát. környező része min' den esetben anódpotenciálon van. Ebben a térben tehát, kisülések már nem alakulhatnak ki. Várható volna, hogy e megoldásnál az elektronok felcsapodása következtében nega. 40 tív töltésű falréstaek és a falat, borító pozitív potenciálú bevonat között kisülések keletkeznek. Ez azonban feltűnő módon nem kö' vetkezik be, sőt kísérleteink folyamán megállapítottuk, hogy oly cső, amelynél az anóda 45 hordozója és a kaíóda között 20 mm't alig meghaladó távolság van, állandó üzemben 16.000 Volt zárófeszültséggel üzemben tartható. A rajzban a találmány szerinti cső egyik 50 példakénti kiviteli alakját metszetben tüntettük fel. A harangalakú (1) anóda belsejében van a rajzban fel nem tüntetett katóda. A harangalakú anóda atsó végét fémből készült (2) elem övezi, amely a 1 katódával van össze- 55 kötve. A (2) elemet vezető vagy nemvezető anyagból készült (3) lemez hordozza, amelyet (4) falba forrasztott, egyben a katóda áramhozzávezetéseit alkotó, két (5) és (6) huzalon erősítettünk meg. A két (5) és (6) go huzal között rendeztük el a fűtőhuzal (7) és (8) vezetékeit. A (3) lemez tai katódával a rajzban fel nem tüntetett módon, vezetőn összekötött, fémes (9) és (10) perselyeket hor' doz, amelyekben kerámiai anyagból, például (55 aluminiumoxidbóli, magnéziumoxidbójl vagy beriiliumoxidból készült (11) és (12) tartópálcákat ágyaztunk. A (11) és (12) pálcák
