133924. lajstromszámú szabadalom • Logaritmikus számolóeszköz

í 33924. előnyt is nyújt. Azt, hogy a célt mikép ér­hetjük el, a rajzon látható foganatosítási példák kapcsán magyarázzuk meg. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány ;) szerinti logaritmikus tábla foganatosítási pél­dájának lényegét vázlatosain mutatja. A találmány szerinti hosszú logaritmikus skálákat szétdarabolunk, tagolunk. A szétda­rabolt skálarészek, legelőnyösebben síkban 111 egymás alá elhelyezve, tábla alakot vesznek fel. Kevésbé áttekinthető, de az elgondolás lényegén nem változtat ha a találmány sze­rint szétbontott skálarészek fenti kiviteltől eltérően pl. hengerpaláston fekszenek. A 1,1 tagolás úgy történik, hogy egymás alá a ská­láknak oly pontjai kerülnek, melyek egy szabadon választott számmal történt- szorzás, illetőleg osztás eredményei. Ha pl- a szaba­don választott és az egész skálarendszer tagolására jellemző szám 2, úgy az egymás alatt elhelyezett skálasorok 1, 2. 4, 8. 16 stb- pontjai egy egyenesbe esnek. Célszerű­ségi szempontokat figyelembe véve előnyös lamely gyöke szerint választani. Ilyenek pl. ezt az úgynevezett felbontási számot 10 vá­jj ----- (5____ 7____ í 10=1,o9; 1/10=1,4-6; /lO=l,39, stb. En­nek előnye, hogy bizonyos számú sor után a skálasor eleje ismét a kiindulási pont alá kerül. ■J'íl A szétbontott eredeti skála annál több sorra bomlik, minél kisebbre választottuk a szétbontásra jellemző számot. Az 1. ábra 250 mm. skála hosszúságú be-7 r— osztás y 10 szerinti szétbontását mutatja. 35 Mivel az 1. ábra szerinti logaritmikus tábla 1-39 szerint van szétbontva minden sorban egymás alatt a számok 1.39-el történt szor­zással kapott szorzatai állanak. A sorok ele­jén tehát (I egyenes) 1.39, 1 -93. 2.68. ^ stb. •iü számokat találjuk. A II. vonal mutatja, hogy a számok négyzetei (2, 4, 8. 16) egy egye­nesbe esnek. Az 1.—7.-ig terjedő sorok magukban fog­lalják a szétbontott skála egy logaritmikus 45 egységét 1-től 10-ig. A szétbontás másik jellemzője az. hogy a skálasorok nem ott végződnek, ahol a követ­kező skálasor kezdődik. így pl. az első sor nem 1.39-nek megfelelő pontnál (a pont) 50 végződik, hanem továbbfut, legalább a számnak a logaritmikus skálán megfelelő hossz kétszeresséig. tehát a szóbanforgó szám négyzetéig. 1.93-ig (b pont). A találmány szerinti szétbontás harmadik 55 jellemzője az. hogy a bizonyos számú sorra (példánkban 7 sorra) szétbontott logaritmi­kus skála, részben vagy egészben, még egy­szer azonos szétbontás szerint következik. Példánkban a 250 mm-es logaritmikus skálát az 1-től 7-ig terjedő sorok bezárólag 60 hiánytalanul tartalmazzák. A 8. sor elején újra 1, illetve 10 áll (ami a logaritmikus skálán azonos) és ezután a már egyszer le­írt skála jön még egy ízbein a 8-tól a 14. sorig bezárólag. A III. egyenes mutatja. 65 hogy -a felső skálarendszer bármelyik száma, pl. a 3-as, az alsó skálarendszer megfelelő pontján újra fellelhető. A c pont a skála­­rendszer középpontja és ezt külön, jól lát­hatóan kiemeljük. 70 Az így kapott skálarendszert teljes egé­szében normál alapskálának nevezzük-A szaggatott vonallal határolt és IV'el je­lölt négyzet a skálarendszer egy részét hatá­rolja körül. E négyzeten belül esnek lefelé 75 az 1-től 7-ig terjedő skálasorok, balról­­jobbra legalább az 1-től 1.39-ig terjedő ská­lahossz. E körülírt négyzet magában foglalja tehát a teljes alapskála minimális méreteinek lég- S0 alább a felét minden irányban és a szétbon­tott logaritmikus skálát így hiánytalanul tartalmazza. Ha a IV. négyzetet az alapskála bántódása nielkül külön, mozgatható skálává képezzük s'í ki. mely a körülhatárolt skálarész beosztását, tartalmazza, úgy oly számolótáblát kapunk, mellyel a logarléceknél ismert- módon szá­molhatunk. A 2. ábra a találmány szerinti logarit- 90 mikus számolótábla gyakorlati, példaképen! kiviteli alakját felülnézetben mutatja, el­hagyva a skála alsó részét. E rajzon az (A) betűk jelzik az 1. ábra szerint kiképzett normális alapskála megfe- Öo lelő sorait, (B) pedig a normális alapskála 1. ábra szerint körülhatárolt részének be­állíthatóan kiképzett sorait jelzi, a (C) betűk viszont az ala.pskálával megegyező kikép­zésű, de fordítva felvitt ú. n. reciprok skála 100 sorait jelzik. Az alapskálarendszer közép­pontja (c), a reciprok skálarendszerű pedig (d). Az (A) és (C)-vel jelölt skálák nyugvók, a (B) skálarendszer beállítható, még pedig 105 mind függőleges, mind vízszintes irányban. Az (A) skálarendszer minden pontja fölé a (C) (reciprok) skálarendszeren a szám reci­prok értéke kerül. Tehát az (A) skála 2 szá­mának a (C) skálán 5. a 4-nek 2.5 felel meg. stb. A 2- ábra szerinti számolótáblával sok művelet végezhető el, azonban négyzetskála hiányában lényeges műveletek kiszámítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom