133920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliuretánokból készült képződmények kezelésére

Megjelent 1948. évi január hó 2-án.

MAGYAR SZABADALMI BIRÖSÍ 6

SZABADALMI LEÍRÁS

133920. SZÁM.

ÍV/ll/1. OSZTÁLY. — K-15931. ALAPSZAM.

Eljárás poliuretánokból készült képződmények kezelésére.

Kalle & Co. Aktiengesellseliaft, Wiesbaden-Biebricli.

A bejelentés napja: 1942. évi május hó 20. Németországi elsőbbsége: 1941. évi június hó 20.

A „pdiuretánok“ elnevezés alatt ismeretes termékek, melyek diizocianátok és glikolok együttes polimerizálásakor keletkeznek, a legkülönbözőbb képződményekké, pl. vékony 5 fóliákká, szálakká, stb- dolgozhatók fel. ilyen alakított testekké különösen azok a poliuretánok dolgozhatók fel, melyek illékony szerves oldószerekben oldódnak. A poliuretánokból ismert módon előállított képződmé- 10 nyék lágyságuk szempontjából gyakran nem felelnek meg a gyakorlati követelményeknek.

Úgy találtuk, hogy poliuretánokból készült képződmények lágyságát és rugalmasságát 15 jelentősen növelhetjük, ha savak jelenlétében formaldehiddal vagy formaldehidet leadó anyagokkal kezeljük. A kezelést célszerűen akként foganatosítjuk, hogy a poliuretánképződményekre formaldehid gyengén', savanyú 20 vizes oldatát hagyjuk behatni. A formaldehid töménysége emellett tág határok között ingadozhat; a legelőnyösebb eredményeket általában akkor kapjuk, ha a formaldehid töménységét 2—20"/» közötti értéken tartjuk. 25 A kezeléshez használt oldat savtartalmát előnyösen úgy állítjuk be, hogy a pH-értéke mintegy 2,5—6,5 legyen. A kezelést előnyösen melegben foganatosítjuk. A kezeléshez használt oldathoz a reakció elősegítése végetf 30 sókat pl. konyhasót is adagolhatunk.

A találmány szerinti kezeléssel az említett képződmények lágyságát általában igen jelentősen növelhetjük. A képződmény mechanikai tulajdonságainak változásai igen észre vehetően a rugalmas szakítási nyúlás nőve- 35 kedésében is mutatkozik. Rugalmas szakítási nyúlás alatt a szakadás pillanatában fennálló nyúlás és a szakítás után fennmaradó nyúlás közötti különbséget értjük. A lágyság és rugalmasság növelésével egyidejűleg általibán cz oldhatóság is csökken, ami gyakorlati szempontból kívánatos.

1■ Példa:

1 mól 1.6 hexandiizocionátból, 1 i-i mól 1,4- butilén^glikolból és Va mól meti!-l,6-hexa_ metilánglikolból előállított, alkohol és benzol keverékében oldódó poliuretánból készült 0,08 mm vastag fóliát 30 percig 95 C° hőmérsékleten oly vizes oldatban kezelünk, mely 17% formaldehidet valamint 0,25°/o nát- 50 riumbiszulfátot és 15°/o nátriumszulfátot, tartalmaz. A kezeléshez használt oldat pH-ér*éke 3,2. A fóliát ezután vízzel kimossuk- A kezelés következtében a fólia igen lággyá vált. Schopper-féle készüléken szakítva, a 55 meghatározott, rugalmas szakítási nyúlása a kezelés után 250°/o, mimellett a kezelés előtt 70° ° volt. A kapott fóliának alkohol-benzolban való oldhatósága megszűnt.

2• Példa: tiO

Az 1. példában említett fóliát 90 percig 95 C° hőmérsékletű oly vizes oldatban kezeljük, mely 25"/« formaldehidet, 20% nát-