133907. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szabályozómű
o 133907. lyek gyorsan és nagy érövei létesíthetik a szabályozásokhoz szükséges mozgásokat, még akkor is, ha a másodlagosan befolyásolt átereszifŐszervű közeg vezet ékben aránylag cse- 5 kc:y üzemnyomást tartunk fenn. A másodlagosan befolyásolt áteresztőszervű közegvezetékhez egy vagy több további, azaz másodlagos nyomásérzékelő csatlakozhatik- még pedig előnyösen egymással párin huzamosan. így egyetlen elsődleges vezérlő* hengerre! egyéb nyomásérzékelővel akárhány másodlagost működtethetünk és a mérvadó közegnyomásnak egyetlen helyen felvett legcsekélyebb változása is. tetszölegs számú he- 15 lyen és tetszőleges rendeltetésre érvényesülhet. Egy vagy több másodlagos nyomásérzékel.ető kitérésével, akár közveíleniül, akár közvetve, magának a közös közegnyomás 20 forrásnak állapotát, pl. gőzkazán esetén a gőznyomás; befolyásolhatja. E megoldás oy éri elemben teszi teljessé az új szabályozó" művet, hogy azzal valamely közegnyomásforrás állapotát egyetlen közegnek nyomás- 25 változásaival szabályozhatjuk, még pedig akárhány áltapotbefolyásoló tényezőt különkü ön és valamennyit anél'kű , hogy idegen nyomóközegre volna szükségünk. A rajzok — részben metszeteket feltüntető 30 — változatos összeállításban muWják a találmány ama célszerű kiviteli a>akját. midőn egyetlen gőzüzemű elsődleges nyomásérzékelő jű. valamint több. az illető gőzt termelő kazán gőznyomásbefolyásoló tényezőit sza- 35 bá’yozó és ugyancsak gőzüzemű másodlagos nycmás’érzékelőjű szabályozóművel dolgo zunk. amely önműködően, pontosan •& mindenkori választott üzemnyomáson tartja : kazánt 40 Az elsődleges nyomásérzékelő a kazánból érkező (1) fő gőzvezetéknek (2) szeleppel zárható (3) ágához csaUakozó (4) vezérőhengerből és az ebbe épített, rugslm-s (5) membráncsőből áil, amely utóbbinak dugatiyú- 4- alakú (6) fede’ét a (7) rugó felfelé nyomni igyekszik. A csavarmenetes (-3) szeencével úgy állítjuk be a (7) rugót, hogy midőn a gőz eléri a mérvadónak megszabott és állandónak megflartandó üzemnyomást, vagy ennél 50 nagyobb nyomása van. akkor a gőznyomás, a rugónyomás ellenében, úgy szorítsa össze az (5) membráncsövet, hogy ennek a (6) fedélhez erősített, nyomásérzékeltető (9) iú: j i a (10) ülésre zárja a í11) házban mozgó, hen.qere-. csap alakú (12) szelepet, ha ellenben a gőznyomás a megszabó tnál kisebbre csökken. akkor viszont a (7) rugó nyomása f*-'* felé nyújtsa meg az (5) membráncsövei úgy, hogy ennek (9) rúdja felszabadítsa a (12) szelepet. ,i0 Az (1) fő gőzvezetékből ágazik ki a (13) szeleppel zárható (14) mellékvezeték, ame'ynek (15) szeleppel zárha’ó (16) vezetékága a (12) szelep alá, vagyis a (10) ülésbe torkollik- A (11) háznak a (10) ülés körüli belső 65 (17) teréből (18) kifolyó vezet a szabadba. A (13) és (15) szelepek üzemben nyitva vannak és így a (14) mellékvezetéken át. érkező gőz mindig felfelé nyomni igyekszik a (12) sze epet, anélkül, hogy ennek valami 70 rugóra volna szüksége. Az ellenkező irányba, ugyancsak kü'ön rugó né:kül. c (12) szelepénél jóval nagyobb átmérőjű (5) membráncsőre ható gőznyomás igyekszik leszorítani a (12) szelepet. Ennélfogva a (12) szelep fo'y- 75 tonosan érintkezik a (9) membránrúd edjavai. Amíg a (12) szelep, a már említett eretekben, zárva van, addig a (14) me'lékvezetékből nem lép ki gőz. Mihelyt azonban £>z so (1) vezetékbeli gőz nyomása a mérvadónak megszabott, ’értéknél alábbra csökken és a (9) membránrúd felfelé tér ki, akkor : (16) ágbeli gőz nyomása megemeli a (12) szelepei és ez a gőz, a (14) mel ékvezetékbe ivei S5 egyetemben, a (18) kifolyón át, a szabadba ömlik. így tehát, ha :í gőz nyomása, az (1) vezetékben, az üzemnyomásnak akár csupán egy töredékével csökken, akkor a (14) mellékvezetékben, az itt uralkodó teljes nyomás- 90 sál egyező nyomásesés áll be és ezt a nyomásesést hasznosíthatjuk a gőzkazán szabályozásához. Amíg az (1) vezetékben a mérvadónak megszabott- vagy ennél nagyobb gőznyomás uralkodik, addig a (14) mellékve- 05 zetékben nem következik be ily hirtelen nyomásesés. Nem szükséges, hogy a (14) mellékvezetékben mindenkor ugyanakkora gőznyomás uralkodjék, mint az (1) fővezetékben, hanem 100 takarékosságból emeizénél jóvail kisebb nyomással is dolgozha!unk (14) mellékvezetékben, amelyet az (1) fővezetéknél sokkal szűkebbre veszünk, a (13) szelepet- pedig nyomáscsökkentőnek vehetjük úgy, hogy ha az i()5 (1) vezetébeü állandó nyomás pl. 12 atm., akkor a (14) mellékvezetékben csupán 4 atm. uralkodjék. Ekkor is 4 ¡atm. szabá^yozónyomásunk van, ha a 12 atm. üzemnyomás piakár csak 0.1 aifm—vaT csökken- 110 A tulajdonképpeni szabályozást már most úgy eszközöljük, hogy a (14) mellékveze1 ékhez, egyenként külön-külön szeleppel szabályozható ágakon át. csati, koztatjuk a me'cg
