133903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gyűrűben halogénezett androsztandionok előállítására

Megjelent 1948. évi január hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 183903. SZÁM. IV/ll/2. OSZTÁLY. — Scll-6151. ALAPSZÁM. Eljárás az A. gyűrűben halogénezett androsztandionok előállítására. Schering’ A. G. cég- Berlin. A bejelentés napia: 1942. évi február hó 5. Németországi elsőbbsége: 1941. évi február hó 6. Az A gyűrűben halogénezett androsztan­dionok előállításával már sok kutató foglal­kozott, mert ezekből az anyagokból halogén­hidrogén lehasításával olyan vegyültek nyer- 5 hetők. melyeknek az A gyűrűben egy vagy több kettős kö'ésűk van és melyek androgén hatékonysága nagyobb, mint azoké a meg­felelő vegyületeké. melyeknek ilyen kettős kötéseik nincsenek. így megkísérelték an- 10 drosz'andion közvetlen brómozásával pél­dául az androsztandion dibrórnvegyületeihez jutni. Ennél a közvetlen halcgénezésnél azon­ban nem kaptak egységes halogénezési ter­mékeket. hanem mono-, di- és trihalogén- 15 vegyűletek nehezen elválasztható keverékei keletkeztek. Azt találtuk már most, hegy az androsz­­tandionnak az A gyűrűben halogénezett szár­mazékaihoz jó hozadékkal és egységes alak- 20 bán juthatunk, ha tiszta alakban előállítha‘0 mono-, di- vagy trihalcgénezett telített 3-keto­­vagy 3-cxiszterinekből indulunk ki és ezeket magában véve ismert módon, cél­szerűen alkalmas oldószerekben, olyan oxi- 25 dá-ószerek behatásán':ik tesszük ki, melyek egyszerű C—C-kötések hasítására képesek. A keletkező oxidációs keverékből ezután az androsztáneorczatnak az A gyűrűben halo­génezett diketenjai elí^zigetelhetők. 30 A találmány szerinti eljárás kiindulási anyagaiként tehát az A gyűrűben mono-, di­­vagy trihalogénezett telített 3-keio- vagy 3-oxi-szlerinek jöhetnek tekintetbe, kü’önö* sen azok. melyek hsilogénatomjai a 2-es és 4-es helyzetben vannak, mini például a 24- 35 dibróm-kolesztanoiv3, a 2,4-dibróm-kolesz* tanoí-3, a 2-brómkolesztanon-3, a 4-koprosz­­tanon-3 vagy a tribrómkolesztanon-3-Az e'járás foganatosítására a kiindulási anyagokat célszerűen olyan oldószerekben 40 oldjuk, melyeket az oxidálószerek nem tá­madnak meg, például 'ecetsavban, halogéne­­ze't szénhidrogénekben, mint például etilén­­kloridban, vagy ilyen oldószerek keverő keiben. 45 Oxidálószerként előnyösen krómsavat al­kalmazunk. Alkalmazhatjuk azonban a hat­­vegyértékű króm más alkalmas vegyületeit is, továbbá permanganátvegyületeket. és ha­sonló vegyületeket, melyek egyszerű C—C- 5 kötéiek hasítására képesek. Előnyösen lehet, ha az oxidáicós elegyhez kénsavat adunk. Az :ndroszfánsorozatnak az A gyűrűben halogénezett dikeionjait magában véve is­mert. módon szigetelhetjük el az ozidációs 55 elegyből, .¡mennyiben először a képződöd savanyú oxidációs termékeket leválasztjuk és a semleges oxidációs termékekből a ketontartalmú részleteket elszigeteljük, mi­­melleit például az oxidációs keverék egyes tjO semleges alkatrészeinek megfelelő oldósze­rekben való különböző oldhatóságát, haszno­síthatjuk. A ketontar’almú alkatrészeket vegyi vagy fizikai eljárásokkal tovább tisz­títhatjuk, például krietáil'yosítás, desztillálás <S5 vagy erősen csökkentéit, nyomáson törlénő szubümálás, kematográfos elválasz'ás vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom