133895. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózafonal előállítására

2 133895. 2. és 3. ábrák a berendezés részleteit tüntetik fel. A fémistzita előnyösen (1) hengeres szita, mielynek felületén számos egymás mellett 5 fekvő szitasáv van, a mintegy 1:3000 higitású cellulózapépből készített mintegy 80—90% víztartalmú ceUulózaszalagokat a 7—8 szállítószövetpályákkal a (2) elosztóhengerre szállítja. 10 E cellulózaszalagok közben a vizet kinyomó (12) hengerpárak között és a (13) szorítóhenger alatt haladnak el. A (2) elosztódobot gőzzel füthetjük, úgy, hogy e cellulózaszalagok már részben kiszáradnak. E szárí-15 tást oly mértékben tarthatjuk, hogy a szalagok a (3) gyűrőberendezésben való hosszirányú gyűrési művelethez éppen még alkalmasak. A kiszárítás foka a szalagok vastagsága és szélessége szerint különböző lehet és 20 mintegy 45—55% nedvességtartalom között ingadozhat. A (2) elosztódobról lefutó szalagokat azután a (3) gyűrőkészülékekben vezetjük. Minden egyes elosztódobhoz több ilyen gyűrőkészülék tartozik. A szalagokat ,a (3) 25 gyűrőkészülékek elhagyása után egy vagy több (11) szállító szövetpályával továbbvezetjük, majd egy vagy több (4) szárítóberendezésben szártíjuk és végső alakba hozzuk. Evégből a találmány szerinti kiviteli példa-30 nál az (5) hengerpárak a hosszirányban meggyűrt cellulózaszalagokat laposra nyomják. A kiviteli példa szállító, berendezése közös szállító szövetpálya. A (4) szárító berendezés például fűtött 35 kamra lehet, melyen a cellulózaszalagok áthaladnak. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli példában a szárításhoz fűtött (4) hengert használunk. Ugyanannyi (4) hengert alkalmazhatunk, mint ahány (3) gyűrőkészüléke 40 van a berendezésnek. Az 1. ábra szorinti kiviteli példában azonban a négy gyűrőgéphez csupán egyetlen szárítóhengert alkalmaztunk, aminek az az előnye, hogy a szállításhoz használt cellulózaszalagoknak párhuza-45 mos pályáik vannak és ennek ellenére a henger felületét jelentős mértékben kihasználhatjuk. Ezzel ezenkívül ai berendezés szerkezeti hosszát is jelentősen csökkentjük. Ebben az esetben célszerű, ha a (3) gyűrőkészülékek 50 szállítási sebessége beállítható. A gyűrőkészülékekben a cellulózaszalagok kényszerű lengő mozgást végeznek. Ennek utólagos megszüntetésié végeit egy vagy több fésűt, vagy pedig egy vagy több hor-55 nyolt palástú (40) hengert alkalmazunk. (1. és 2. ábrák.) Ezzel meggátoljuk, hogy a ceilulózaszalagok a szállító szövetpályáikra való felfutásukkor egymáshoz vagy egymásra feküdjenek, ami a szárítást megnehezítené és a cellulózaszalagok későbbi szétválasztását 60 a felcsévéléskor zavarná. A cellulózaszalagot a (4) szárítóhengerre való felfutásakor a szárítóhengerhez (9) szorítóhiengerrel szorítjuk és ezenkívül a szárítóhenger kerületének nagyrészén a szárítóhen- 65 ger felületével a (10) szövettel tartjuk érintkezésben. A szalagot a (4) hengerrel nem kell véglegesen megszárítanunk. Sok esetben előnyös, ha a cellulózaszalagnak a szárítás után még 70 mintegy 5—15% nedvességtartalma van. A végleges szárítást a szalag végső alakításakor foganatosíthatjuk. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli példánál a cellulózaazalagot laposra nyomó (5) hengerek egyike fűtve van. A 75 Szárításhoz járulékosan meleg levegőt is használhatunk. A készre alakított fonalat (6) csévékre csévéljük. A fonalat természetesen utólag is festhetjük, ámbár általában célszerűbb, ha 80 a festéket a cellulózapépbe adagoljuk. A fonalat továbbá fémesíthetjük, vagy lakkozhatjuk is. A fonalat a kivitleli példa szerint ugyanannyi csévélőgépen csévézzük fel, mint ahány alakító gép van a berendezésben. Elő- 85 nyösen kétoldalú csévélőgépet alkalmazunk, mert ez esetben a cellulózafonalnak a (6) csévéken mért felfutási szöge közötti különbség kicsiny. Folyamatos üzemben nehézséggel jár, ha 90 felcsévélés közben a fonal elszakad, mert ebben az esetben a lefejtődő cséve a fonál csomózása közben nem állítható be. E nehézség kiküszöbölése végett a találmány értelmében a feltekercselő csévét kézzel beiktatható, 95 gyorsjáratú hajtóművel hajtjuk. Az ilyen hajtómű kiviteli példáját a 3. ábra szemlélteti. A (6) cséve (30) tengelyén két különböző nagyságú (41) és (42) zsinórtárcsát rögzítettünk, melyeket a (43) és (44) zsinórok kőzve- 100 títésével az azonos nagyságú (45) és (46) zSinórtárcsáík hajtanak. A (45) ési (46) zsinórtárcsák az (51) hatótengelyen lazán forognak és a (47), illetőleg (48) kapcsolófeleket hordozzák. Az (51) tengelyen az (52) kapcsoló- 105 felet akként rögzítettük, hogy az (51) hajtótengellyel szemben nem fordulhat el, azonban tengelyirányban eltolható. Az (52) kapcsolófelet a tengelyén az (54) csap körül forgó (53) kéziemelővel eltolhatjuk. Az (53) no emelő működtetéseikor vagy a (49) kapcsolófejet az üreges kúpalakú (47) kapcsolófélrésszel, vagy pedig az (50) kapcsoilófejet a (48) kapcsolórésszel hozzuk kapcsolatba, úgyhogy az első esetben a (6) csévét hordozó (30 ten- H5 gelyt a (41), (43), (45) zsinórlhajtás kisebb sebességgel és a második esetben a (42), (44), (46) zsinórhajtás nagyobb sebességgel for-