133890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék bizmutoxiddal aktivált fémoxidokkal végzett ammóniák oxidációra

Megjelent 1947. évi december b.6 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133890. SZÄM. IV/i, OSZTÁLY. — M-l 2451. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék bizmutoxiddal aktivált fémoxidokkal végzett ammóniákoxidációra. „Montecatini" Societá Generale per l'Industria Mineraria e Chiuiica cég-, Milano. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 9. Olaszországi elsőbbsége: 1D41. évi október kÖ 15; Régóta ismeretes, hogy a platinán kívül még különböző más anyagok is képesek az ammóniák—levegő reakciónál katalitikus behatásra, nitrogénoxidok képezése mellett. 5 Az irodalomból tudjuk, hogy egyei- NHs-t oxidáló telepeken vasoxid-katalizátort használnak. A gyakorlatban elért kitermelések azonban lényegesen csekélyekebbek, mint pla-10 tinából, vagy platinaötvözetekből készült égők és hálók alkalmazásánál. Azt találtuk, hogy különböző, a vas-csoport fémoxidjaiból (pl. FeaOCosCto) való és bizmutoxiddal aktivált katalizátorok alklalma-15 zásánál 97/98% nagyságrendű kitermelések érhetők el, ha a következő feltételeket betartjuk: 1. Mielőtt a levegő-ammóniák elegyet átvezetnénk iá katalizátoron, ez mintegy 300°-ra 20 előmelegítendő. 2. Az alkalmazandó levegőt oly erősen kell oxigénnel dúsítani, hogy mintegy 30% töménységet érjünk el; az egyik kísérletnél, mélynél pl. 1000 órás normálüzemnéí és 25 98% kitermelésnél a dúsítóoxigént eltávolították, a kitermelések 70 óra után 92/93 %-ig estek '?s azuitán újból az eredeti értékre emelkedtek, amint 'a dúsítóoxigént ismét hozzáadták. 30 3. A katalizátor felületén a legnasyobb hőmérsékletnek, mintegv 600°-ot kell kitennie. Magasabb hőmérsékleteknél mintegy 200 üzemóra után a kitermelésnek 90%-ra való visszaesése figyelhető meg;. Ezután semmiféle munkamóddal sem lehet többé a 35 kitermelések növelését elérni. E jelenség az aktiválóeszköz elillanásával magyarázható. A fenti eljárás kivitelére alkalmas készülék egyik példaképeni alakját a csatolt riajz tünteti fel, melyet azonban csupán magyará- 40 zat céljából ismertettük, minthogy a találmány nincs ezen kiviteli alakra korlá%zv>a. Az 1. ábra a készüléknek részben metszete, részben nézete, a : 45 2. ábra a készülék felső részének oldalnézete, az 1. ábrához képest 9Ö°-kal elforgatott helyzetben és részben a 3. ábra C—D vonala mentén vett metszet. A 3. ábra részben felülnézet és részben az 1. 50 ábra a—b vonala mentén vett metszet a 4. ábra pedig a készüléknek c—d vonal mentén vett keresztmetszete. A készülék lényegileg az előnyösen hengeralakú (1) bádogtartályból áll, melynek 55 tölcséralakú (2) alsó része a (3) gázbelépőnyílásbam vígződik. Egy első (4) Hyukasztotlt lemez meghatározott mennyiségű Raschiggyűrűnek, vagy hasonló testeknek alátétjéül szolgál, amelyek vázlatosan (5)-tel vannak 60 jelölvie és a gázok elosztásánál és elkeverésére szolgálnak. Egy második (6) lemez a tartályt két részre osztja, melyek számtalan, magán a