133879. lajstromszámú szabadalom • Kályha
Megjelent iOáí. évi december hó lJ5-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 133819. SZÁM. 11/b. OSZTÁLY. — G-9341. ALAPSZÁM. Kályha. Galyó István kéményseprősegéd, Zsámbok. A bejelentés napja: 1941. évi szeptember hó 11. Az egyaknás kályhákban a füstgázok a rostélyon lévő egész tüzelő anyagkészleten áthatolnak. Ezért nem lehtt egyszerre nlagyobb, pl. 24 órára való tirzelcíi(nyagmeny~ 5 ayiséget a rostélyra rakni, mert a huzamot rontiainá és az égés tökéletlen lenne, sőt esetleg a huzamot teljesen el is fojtaná. Kétfifknás kályhákba ugyan egyszerre nagyobb mennyiségű tüzelőanyag is helyezhető, de a 10 rostélyon lévő réteg a tároló aknához közelebbi helyeken m-ndig, vastkgabb, az ettől távolabbi helyekém pedig vékonyabb; így az elégés az előbbi helyeken tökéletlen lehet, Biz utóbbiakon pedig esetleg nem áll eiő 15 kellő hőmérséklet. A feltalált kályhában az aknát egyszerre teljesen megtölthetjük tüzelőanyaggal anélkül, hogy ez káros llenne az égési folyamatra, s amellett iaz égés a rostély kerületén 20 egyenletesen megy végbe. A találmány szerint a szokásos síkrostély felett a tűztér oldalfalait alkotó ro-tály van, a huzamot ped.g megfelelő terelőfialak. úgy vezetik, hogy az égési levegő a síkrostélyoa 25 át jut az égő tüzelőanyagréteghez, a, füstgázok viszont, az oldhifal|akat (alkotó rostélyon át lépnek ki a tüztérből-Egy célszerű kivitelnél a tűztéret minden oldalról a tüzelőanyagot felvevő akna Má-30 nak folytatását képező rostély határolja, amely függőleges helyzetű és közvetlenül a síkrosté'ynál kezdődik. Ilykép a két rostély együttesen „kosárrostély"-!niaík nevezhető rostélyt alkot, amelyhez kívül a síkrostély magasságában ,aiz égési levegő terét a füst- 35 gázok terétől elválasztó fal csatlakozik A rajzon .aiz új kályhla egy kivitelét látjuk az 1. ábráia függőleges, a 2. ábrán pedig vízszintes metszetben-Az aulrói (1) síkrostálly]ai határolt, felül 40 zárt (2) akna fa la helyén, közvetlenül az (1) rüitéiy feiett, körbefutó függélyes (3) rosféiy van. A (4) válaszfal EÍZ égési levegőt is vezeiő (5) hamut eret. az (1) rostély síkjában elválaszt jo a (6) füstgáz-járattól. 45 Az égési levegő az (5) hamutérből a nyilak irányában áramlik az (1) síkrostélyon át, & füstgázok pedig nem haladnak végig a (2) 'aknán, illetve a (13) töltőnyíláson át bevitt egész tüzelőanyagon, hanem a (3) rostélyon 50 ál sugárirányban távoznak a tüztérből és a (2) akna,, valamint a kályha külső (7) faháza fa között áramlanak felfelé, felmelegítve a fűt3felü-ietet képező (7) falázatot és egy; szersmind előmelegítve a (2) laknában lévő 55 tüzelőanyagot. A füstgázok a (8) kéménytoldaton át távoznak. A központos elszívást a (6) térből a (14) dob segíti elő. Ennél iaiz e-,rendezésD(él a tűz köröskörül egyenletesein és a rostélyon aránylag k-S gQ huzam esetén is és a tüaelőanyagutánpótlás s mindig egyenletes. Az ábrázoit kivitelnél a (2) <akna és a (7) falazat közötti füstgáz-járatban (9) csövek vannak, amelyek alul felül a fűtemdő térrel g5 közlekednek és így a fűtőfelületet növelik,
