133870. lajstromszámú szabadalom • Faszenesítő boksa-kemence és eljárás fa szenesítésére

2 ÍB38H0. zunk, anélkül, hogy utólagos állításra szükség lenne. Ezt a

találmány értelmében azzal érjük el, hogy a levegőt kizárólag az akna legalsóbb szélén, megfelelő nyílásokon át — 5 mélyek célszerűen az akna lega'lsó kerületén vannak elosztva, — sz-badon vezetjük be az aknába, míg az eltávozó gázt nem az akna legfelsőbb részén, hanem a találmány értelmében ismét az akna legalsóbb részén jO vezetjük el A gázt ottan füst kamrákba vezetjük el és innen :a szabadba kürtőn átjut, melyek az aknák mellett vannak és melyeknek szabályozó készülékei, pl. egyszerűen beállítható forgatható lapjaik vannak. Mivel 15 a találmány értelmében a levegő a

kemence alsó szélén lép be és a távozó gázok ugyancsak a kemence alsó részén hagyják el az aknát, a friss levegőnek a távozó gázokkal való közvetlen keveredésének megakadályo-20 zására az aknában falat alkalmazunk, mely az aknia kerületének közelében húzódik és az akna fenekétől a kemence magassága és átmérője szerint az akna magasságának mintegy Vs—V2-ig ér. E falat a találmány 25 .értelmében szétszedhetvén alakíthatjuk ki és azt a f'iszén kirakása után a távozó gázokból felgyülemlő lepárlási maradék eltávolítása céljából, ha az szükséges, könnyen szétszedhetjük és újból összeállíthatjuk. Avégett, 30 hogy a távozó gáz sebességét az akna egész kerületén egyenletesen osszuk el, — még akkor is, ha kívül az akna területén csak ^kevésszámú, azonban egyenletesen, elosztott kürtő van, a találmány értelmében a nyílá-35 sokat, melyeken át a

füstgázok az aknafat és közbülső válaszfal közötti térből a füstkamrába áramlanak, akként méretezzük, hogy ez!ek a nyílások a gázáramnak annál; nagyobb szabad keresztmetszetet nyújtsanak, minél 40 távolabb vannak a nyílások a kürtő közepétől. Ezáltal az akna kerületének Összes helyein lényegesen egyenletesebb gázsébességet érünk el. Avégett, hogy az eltávozó gázból a te-45 csapható elpárlási termékeket kitermelhessük, a füstkamrákat a taíálmány értelmében hüthetjük, pl. vízzel hűtött falakkal láthatjuk el. A hűtött felületen a lepárlási termékek egy része lecsapódik és a füstkamra 50 fenekén összegyűlik, ahonnan kiüríthető. A hűtővizet, pl. vízfolyásból vesszük. Hogy a találmány értelmében épített és üzemben tartott kemencében a fa betöltése után a szenesítés* megindíthassuk, ia tüzet 55 ismert módon az aknafedé-től az akna fenekéig nyúló felfűtőcső segítségével gyújtjuk _meg, majd a felfűtöcsövet a fedél nyílásán kihúzzuk. A tűzgyújtás aialtt a fedélhyí'liás ismert módon mint gázelvezetőnyíl'ás működik. E nyílást azonban a találmány érte-mé- 60 ben 5—10 perc után légmentesen lezárjuk; a gázok ezután az ismertetett módon az akna alsó szélén távoznak. A berendezésben az elszenesítés akként megy végbe, hogy a folyamat: elején ai fa 6" egy részének elégetésével, később a forró lepárlási gázok részleges oxidálásával a legalsób rétegekben felmelegített levegő illetve gázkeverék az aknában felszáll és ezzel a fát az elszenesítési hőfokra hevíti. Az akna- 70 fedél és aknafalakon kissé lehütött gáz az aknaköpeny mentén az akna legalacsonyabb szegélyén levő huzatnyíláshoz sülyed le és az ismertetett móda.i] a kéményen át távozik. A gáznak ez az áramlása az aknában 75 önműködően megy végbe és önmagát fenntartja. Az elszenesítési reakció alatt elegendő hő fejlődik. A reakció hőtermelő. A szienesítési reakció gyorsaságát és ezzel a hőfejlődést is, és ezáltal a kemence külső fa- 80 Iáinak hőmérsékletét a találmány értelmében teljesen és egyszerűen a kürtőben helyezett szabályozóval illetve a szabályozíószerkezet állításával szabályozzuk. A találmány értelmében többnyire azzal a legmagasabb hő- 85 mérséklettel dolgozunk, melyet a kemence falazatának anyaga elviselni képes, amivet a legrövidebb szenesítési időt érjük el. A találmány szerinti eljárásnál a szenesedés az akna felső rétegében kezdődik és az 90 alatta levő rétegek felé halad tovább. A képződött gázok !a szenesítési 'teljes tartalma alatt megtöltik az aknát és a behatoló levegővel reagálnak, úgyhogy a szenesítés önmagában levegőtől elzártan, (levegő oxi- 95 génjétől elzártan), folyik le, úgy mint a

retortában. így a találmány értelmében nagyobb faszénkitermelésb érünk el, mintha a szenesítés a természetes huzat irányában aluliról felfelé menne végbe, amint azaz is- 100 mert kemencéknél adódik, ahol a faszén egy része elég. A találmány szerinti kemencében faszénleégés következtében beálló veszteség nem lehetséges. Az új kemence hőgazdaságossága jobb mint az ismert kemencéké, 105 mert a gázok, melyeknek alul kell távozniok, az akna teljes tartalmát a hő Veszteségektől megóvják és ennek következtében nagyobb faszénkitermelést érünk el. Az aknában képződött elszenesítési gázok túlnyo- 110 mása az új kemencénél a palást összes töjnitetlen helyein — ami különösen a hordozható kemencéknél fordul elő — jelentkezik és a káros levegő behatolása ellenében hat. Azonkívül a tömítetlenség helyét az eltávö- 115