133862. lajstromszámú szabadalom • Köpenyszerkezet alumíniumkemencék önsülő elektródáihoz
s 133863. ges, míg az az elektródamassza fölött ( van. A kapcsolat megszüntetésekor a védő aluminiumlemezek az elektródával együtt a kémen* cébe mennek, ahol megolvadnak. 5 Aluminiumlemezek használatának ugyanis még az az előnye van, hogy megengedhetjük azok lesiklását az olvasztókemencébe, ha ilyen rendszabály szükségesnek mutatkozik. Erre sor kerülhet pl. üzemzavar után, amikor az 10 elektródamassza az elektróda felső végén már megkeményedett és iá szokásosnál jobban tapad az aluminiumlemezzel borított összekötőelemekből álló merevítő (Szerelékhez. Az elektródamassza fölött* ilyenkor megoldjuk a 15 kapcsolatot az összekötőelemek és az ezeket borító aluminiumlemezek közt, hogy ez utóbbiak a megszilárdult elektródamasszával együtt a fürdőbe juthassanak, míg az összekötőelemek a helyükön maradnak. A vissza-20 maradt összekötőelemek ekkor védő 'aluminiumlemezzel újra beboríthatok. Ha a merevítőszerelék az elektródába olyan mélyen nyúlik le, hogy a szerelék alsó részén az elektródamassza már szárazra sült, akkor 25 a szerelék iaz elektródában hasítékot hagy maga után. Uyképpen az elektróda bizonyos mértékben gyöngülni fog. Ennélfogva előnyösnek tartottuk, ha a merevítőszerelékeí olyan magasan végződtetjük az elektródában. 30 hogy alsó szélénél az elektródamassza még elég lágy ahhoz, hogy gyengítő hasíték keletkezése nélkül összeálljon. Ennek elérésére célszerű, ha a merevítőszerelékei úgy alakít juk ki, mint azt a mellékelt rajz mutatja, 35 amelyen: (1) az elektróda; (2) a helytálló vasköpeny, mely az elektródát körülveszi ' és ezt formázza; (3) a nyers, lágy elektródamassza felső színtje; (4) az-elektród "massza keményre sült részének felső határvonala; (5) 40 a merevítőszerélék, melynek alsó széle a keményre sült elektródarész fölött van és ezzel gyakorlatilag párhuzamos. A merevítőszereléknek tetszőleges alakja lehet. Lemez helyett pl. vasdrótból is készíl -45 hetjük, melyet az elektródamassza felső részén keresztül ott feszítünk ki, ahol az elektródamassza hidrosztatikus nyomása érvényesül. Ezt a nyomást iaz elektródaimasszának abban a részében lehet leginkább érezni, 5o mely m ég egészen nyers. A nyomás innen kezdve lefelé olyan mértékben csökken, ami-1 rajzlap lyenben az elektródamassza illó alkatrészei a sülés folyamán távoznak. Ha az elektróda külső felületét a (2) köpenyen belül elrendezett aluminiumlemezzel 60 v:gy hasonló rendeltetésű más olyan burkolattal védjük, amely a z elektródával együtt megy az olvasztókemecébe, akkor a burkolatot elhagyjuk ott, ahol ,a merevítőszerelékhsz ütköznék, úgyhogy a burkolatrészek zavar- 65 (alánul lecsúszhatnak. A találmány nincs a merevítőszerelék ismertetett példájára korlátozva. E szerelék kialakítása a mindenkor alkalmazott elektródatípushoz igazodik. 70 Szabadalmi igénypontok: 1. Köpenyszerkezet aluminiumkemencék önsülő elektródáihoz, helytálló köpennyel, melyben az elektróda az elkészülése arányában a kemencébe lesiklik, azzal jellé- 75 mezve, hogy a köpeny merevítésére a köpeny kéí vagy több oldalát .egymással szilárd mechanikai kapcsolatba hozó szerelék való, mely a nyers elektródamasszában van ágyazva. 80 2. Az 1. igénypont szerinti köpenyszerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a merevítőszerelék olyan elhelyezésű, hogy az eleiktródamassza megsülése a szerelék alatt következik be és így felosztás nél- 85 kuli tömör elektróda keletkezik. 3. A 2. igénypont szerinti köpenyszerkezet kiviteli alakja, 'azzal jellemezve, hogy a merevítőszerelék úgy van kialakítva, hogy alsó széle párhuzamos az elektróda meg- í)0 sült részéhez képest. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti ' köpenyszerkezét kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a merevítőszereléknek aiuminiumlemézből való, vagy más olyan 95 borítása van, amelynek lesiklásaa kemencébe megengedhető. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti köpenyszerkezetteí kapcsolatban olyan elektróda, amelyet a köpenyen belül kü- 100 lön burkolat vagy lemezek védenek, azzal jellemezve, hogy a védőburkolat vagy a védőlemezek ott, ahol a merevítőszerelékhez ütköznének, el vannak hagyva, úgyhogy a z elektróda lesíklása nincs aka- 105 dályozva. Felelős kiadó: dr. Sályl István szabadalmi bíró. Szikra nyomda rt., Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős veeető: Nedeezky László Igazgató.
