133844. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzfolyós oldatoknak elektrolitos megbontására, különösen aluminium előállítására, illetve finomítására

Megjelent 104?. évi december hó i5-éü. MAGYAR SZABADALMI MRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 133844. SZÁM. Xll/d. OSZTÁLY. — S-18983 ALAPSZÁM. Berendezés tűzfolyós oldatoknak elektrolitos megbontására, különösen aluminium előállítására, illetve finomítására. Szegő László gyáros, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi április hó 27. A találmányt az aljábbiakban &z alumínium gyártásával! és finomításával kapcsolat" ban ismertetjük, miután azoknál a találmány előnyei különösen nagy mértékben érvénye-5 sülnek, megjegyzendő azonban, hogy &, találmány általában véve tűzfolyós oldatoknak elektrolitos megbontására előnyösen alkalmazható. Eddigelé az alumíniumnak timföldből, a 10 legáltalánosabban elterjedt eljárással való előállítása oly nagy áramfogyasztással jár, hogy 1 kg fémalumínium előállítása az elméleti 5.1 kilowattóra helyett kb. 22—27 kilowattórát igényelt. így tehát a villamos 15 energia szempontjából az eljárás haitásfoka kb. csak 20—25 % volt. A veszteségek főleg az eddigi berendezéseknek abból a jellegéből folytak, hogy több különálló, egymással villamosvezetékek közvetítésével összekö-20 tött, egy-egy elektrolitos kádat magában foglaló kis kemencét alkailjmaztak. Az ily berendezés egyrészt nagy hőveszteséggel, másrészt villamos áramveszteségekkel járt. Hőveszteséggel azért, mert a különálló, tehát 25 hőtechnikailag egymástól független kemencéknél külön-külön sugárzási és vezetési hőveszteségek léptek fel; villamos: energiaveszteséggel pedig azért, mert az egyes kádakat összekötő vezetékekben, f&"eg aizok csatla-30 kozási helyein, továbbá a katódot alkotó kádanyiagfoan, valamint az anód szénanyagában fellépő ellenállások tetemes áramveszteségeket okoztak. A fémvezetékek & berendezés működése közben egyrészt & csatlakozót helyek melegétől, másrészt a saját Joule-mele- 35 .güktől Oi'y magas hőmérsékletet vettek fel, mely vezetőképességüket már nagy mértékben befo'yásolta. Maga iái kád pedig, még kellő hőszigetelése esetén is», csak legbelső -övében volt elég meleg ahhoz, hogy anyaga, 40 a szén, jó vezetőképességét megőrizhette. A taálmány mindezeket a hátrányokat úgy küszöböli ki, hogy a kemencék összefüggő egésszé, úgy vaanak egybeépítve, hogy az egymásutáni kádak elektródái áramveze- 45 tékek mellőzésével Volt'a-oszlop módjára kö" vetik egymást. Ez az összeépítés núndenekeőtt a következő fontos előnyökkel jár: miután az egész kádsorozatnak iaiz egybeépítés folytán közös hőszigetelése Van, az 50 áramnak hővé alakult része a berendezés belsejábein nagy mértékben híasznosíttatik; a kádak és elektródáik vezetési és sugárzási hőveszteségei az egybeépítés folytán igen kis mértékre csökkeönek.; 55 mindezek következtében a kádak az eddigieknél jóval magjagabb hőmérsékletet vehetnek fel, még pedig egész anyagukban egyenletesen, elannyira, hogy az üzemhőmérséklet kb. 900—1000 C°-on tartható; 60 ezen a magas hőmérsékleten a szén ellenálása már oly kicsiny, hogy az ebből származó feszültségesés gyakorlatilag már csak minimálisnak tekinthető energiaveszteséget jelent; 65