133820. lajstromszámú szabadalom • Combcsonkra való műláb

9. 133820. íábra a (9) comb ránehezedik a (10) láb­szárra (4. ábra). Ekkor az (1) csap a (2) lyuk­ban a felső helyzetbe kerül, ia (8), (8a) paj­zsok összeszorulnak, a (4) pecek behatol az 5 (5) kivágásba, a (7) rugó feje pedig; erősen a (6) mélyítés felső felületéhez szorul. A teljes elreteszelődés megtörtént, a rokkant az önműködően és kényszerművesen elrete­szelődött műlábon biztosan áll. Amikor, a 10 másik lábbal a lépés megtörtént, a súly a másik lábra helyeződik át, tehát a szóban­forgó műláb terheletlenné vlálik (1. ábra). Ekkor a (9) comb, a (7) rugótól segítve., kissé megemelődik (vagyis a pajzsok szét­lő nyílnak), az (1) csap a (2) lyukban az alsó helyzetet foglalja el, a 4 pecek elhagyja az (5) kivágást és a (7) rugó feje kis nyomással fekszik a (6) mélyítésben. Ezt a helyzetet nevezhetjük az elreteszelődést megengedhető 20 helyzetniek, mert a súly ismét és azonnal visszahelyezhető a műláb na, amikor is a teljes elreteszelődés pillanatnyilag újra bekövetke­zik (4. ábra). Miután a Rokkant a másik láb­bal lépett és a műlábát tehermentesítette (1-25 ábrta), soron van a lépés a műlábbal. Ehhez előrelendül a, testtel együtt a (9) comb, és a (10) lábszár a (3) és a (7) rugó ellenében az (1), (2) csukló körül könnyen elfordul vagyis a térd behajlításának megfelelő mozgás jön H0 létre (2. ábra). Ekkor a (3) rugó meg van feszítve, a (7) rugó — melynek feje a (8) pajzs jobboldalán kialakított íven elcsúszott — kissé erősebben összeszorul az elretesze­lődést megengedhető h'elyzethez képest (1. 85 ábra). A térd behajlításának megfelelő hely­zetben a teljes kireteszelődés esete forog fenn (2. ábra)- A további testmozgás következtében a (9) comb és a (10) lábszár is előrelendül, és az egész műláb a (3) rugótól segítve még 40 a levegőben a merev térdnek megfelelő hely­zetet foglalja el (3. ábra). A (7) rugó feje 1 rajzlap becsappan a (6) mélyítésbe és ebben a hely­zetben biztosan és vibrálás nélkül egyenes vonalban tartja meg a műlábát a műcombhoz képest. Az alkotórészek elhelyeződését te- 45 kintvje, a műláb az elreteszelődést meg­engedő helyzetet közvetlenül megelőző hely­zetben van. A (8), (8a) pajzsok, az (1), (2) csukló, a (3), (5) retesz, a (7) rugó és a (3) rugó egymáshoz viszonyított elhelyeződése 50 ugyan pontosan megfelel az elreteszelődést megengedő helyzetnek des műláb a levegőbe van lenditvje, tehát azonnal nem terhelhető. A következő fázisban a műláb a függélyes helyzetbe jut (1. ábra), amikor beáll az élre- 55 teszelődést megengedő helyzet, majd a rok­kant rálép a műlábra és előidézi a teljes elreteszelődést (4. ábra), amiből ehhez az ismertetéshez kiindultunk. Ez a műláb a találmány keretén belül több- tíO féleképen módosítható. így az alkotórészeket a követelményeknek magfelelően kell válasz­tani, kialakítani és elhelyezni. Szabadalmi igénypontok: Combcsonkra való műláb, azzal jellemezve, 65 hogy az ismert műcombon elől megerősí­tett térdrugó az ismert műlábszár belső felületéhez szorul, míg kétoldalt s. műláb­szár egy-egy pajzsa a műcomb megfelelő pajzsa alá nyúl és a két együttműködő "0 pajzsban cssp és hosszlyuk változó hely­ze'ű csuklót alkot, a csukló alatt pedig e két pajzsnak pecek és kivágás révén olyan retesze van, cmely a csukló működt2'éjé­től függően átmenetesen jut a telje~env:l- 75 reteszelődött, a teljesen kireteszelődött, vagy az elreteszelődést megengedő hely­zetekbe, melyek elfoglalásában pajzsrugó működik közre. melléklettel. Felelős kiadó: dr. Sályi István szabadalmi bíró. Szikra-nyomda, Budapest, V., Honvéd-utca 10. — Felelős; ííedeczky László igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom