133815. lajstromszámú szabadalom • Fényzár és figyelőberendezés

Megjelent 1947. évi december hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133815. SZÁM. IX/f/1. OSZTÁLY. — G-9519. ALAPSZÁM. Fényzár és figyelőberendezés. Gramma finom mechanikai és optikai művek Rt. cég:, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 22. A találmány fényzár és figyelőberendezés optikai vagy fénnyel működő egyéb berendezésekhez, főként fényképezőgépekhez. A fényképezőgépek, különösen a tekercsfilmes ^ fényképezőgépek szerkesztésének régi problémája, hogy ,a

felvétel tárgyainak vizuális beállításla miként lenne e^vesíthétő az élességi beállítással anélkül, hogy a gépben fekvő film helyzeteit változtatni kellene. JQ Az e feladat megoldására tett jiavaslatok költségesek, illetve tökélet'ének. Már készítettek olyan, úgynevezett tükörreflexes készüléket, ame'ynek két kü'ön optikája van. A második objektiven

1 áthailíadó fényt az út-15 jába helyezett ferde tükör eltéríti. A fény megfelelő optikai berendezésen megy át és a tárgyat helyes á'lásban a filmfcamiaira felett elhelyezett homályos üvegen képezi le. Mibithogy a két objektív együtt mozog, nem-20 csak a térbeli, de az élességi beállítás is közvetlenül ellenőrizhető-Ilymódon ia kitűzött fe^adiat jó'1

megoldható, gyakorlati szempontból azonban akadályt jelent a nagy költség, ame'y a kettős 25 optika szükségessége folytán áll elő. Ismeretes már a; tükörrefexes készülékeknek olyan megoldási alakja is, amelyben a fényérzékeny rétegre eső fénysugár útjában 45° szög alatt álló, billenthető tükör van. 30 Ez a képet a készülék felső részén elhelyezett homályos üvegre vetíti A felvétel pü* k'natában a tükör elbillen és ekkor az objektív a tárgyat a fényérzléíkeny réteg! síkjában képezi le- Egyidejűleg oldjuk a zárat és a megvilágítás megtörténik. 35 E mego dás előnye, hogy iatz előbbinél kevésbbé költséges, a képet — noha a felivétel pillanatában nem látjuk — mégis mindvégig ellenőrizhetjük és így a felvételt a legalkalmasabb időben végezhetjük. Hátrány 40 azonban, hogy a billentő tükör precíziós beállítást igényel, ezenfelül, főként mozgófilmes felvevő készülék esetén, a

tükör tehetetlensége folytán nem, tudja mozgásával a megvilágítások gyors menetét követni (pl. 45 másodpercenként 16 megvilágítás), tehát még igen bonyolult és költséges mechanizmus eaetéa sem felelne meg céljának. Az újabb időben e1

terjedt prizmás szerkezetű optikai távolságmérőknek a keresővel 50 Való egyesítése az ehhez szükséges méretű optikai berendezés költségessiéige, valamint a nagy figyelmeit igénylő körülményes beállítás miatt, mint gyakorlati megoldás, ugyancsőik nem jöhet tekintetbe. 55 Lehetséges az is, hogy a fény útjába nem mozgó, ferdesíkú lapot vagy prizmát hegyezünk, amely a fényt részben átengedi, részbet* pedig visszaveri. A fény tehát egyidejűleg jut a fényérzékeny rétegre és a figyelő 60 berendezésbe. Az ilyen berendezésiben azonban a dolog természetéből fotyólag fény veszteség lép fel, ami sú?yos hátrány. A találmány egyszerű utat mutiat a fel' adat megoldására. Lényege az, hogy a fény 65 útjában forgatható tárcsa.vagy saját síkja-