133802. lajstromszámú szabadalom • Fokozott hatású leégési szem, főleg nagyfeszültségű szigetelők ívelhárító szerelvényeihez

Megjelent 19£T. évi december hó 1-én. IA8YAB SZABADALMI BTRÓSÁÍ? SZABADALMI LEÍRÁS 133802. SZÁM. Vil/g. OSZTÁLY. - B-15597. ALAPSZÁM. Fokozott hatású leégési szem főleg nagyfeszültségű szigetelők ívelhárító szerelvényeihez. Brown, Bo veri & €ie Aktiengesellschaft cég, Mannheim (Németország). A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 21. Németországi elsőbbsége: 1942. évi május hó 21. Ismeretesek olyan ívelhárító szerelvények, amelyek szarvakból, vagy szarvas védőgyűrűkből állnak, amelyeknek hatásos elektródákként rúdalakú, vagy szarvszerű végeik 5 vannak. E rúdalakú vagy szarvszerű elektródvégek előnye, hogy az ívre irányító erőt fejtenek ki, hátrányuk azonban, hogy az ív hatására hamarosan leégnek és bizonyos esetekben erős villamos mezősűrűsödések foly-10 tán időelőtti ködfénykisüléssel a rádiót is zavarják. Ismeretes, továbbá ezeken a rúdalakú, vagy szarvszerű elektródákon gyűrűs szemek 'alkalmazása, mely szemek közvetlenül a hozzátartozó rúd, vagy szarvelektrc-15 dához való csatlakozási hely mellett rövid légréssel vannak megszakítva. A rajz 1. ábrája ilyen gyűrűs szemet ábrázol. Itt a rúdalakú (a) elektróda ív ellen vjédő ismert szerelvény alkateleme. A (b) 80 pontban kezdődő gyűrűs szem síkja célszerűen merőleges az (a) elektróda tengelyére. A (b) és (e) pontok között a gyűrűt rövid légrés szakítja meg. Ha ilyen gyűrűs szemen ív keletkezik, az ív talppontjához csak az 25 egyik oldal felől folyik az áram, úgyhogy az elektrodinamikai erők azt mindig a gyűrű (e) vége felé hajtják, ahonnan visszaugrik a (b) kezdőpontra. Ilykép a talppont állandóan kering a gyűrűn, ami jelentékenyen csök-30 kenti a leégést. Ezért is nevezzük célszerűen ezeket a szemeket leégési•• szemeknek. Behatóbb, vizsgalatnál;; kitűnt, hogy j&z . ilyen leégési szemnél az ív talppontjára ható erők nagysága nagyon ingadozik a szerint, hogy a tiaippomt éppen hol yan. Amíg ugyan- 35 is a talppont a gyűrűnek az elektródához közvetlenül csatlakozó (b—c) felén fut, tehát a kezdeti helytől távolodik, addig az összes elektrodinamikai erők egyértelműen a talppont mozgási irányába esnek és azt a (c) 40 pont felé gyorsítják. Amint azonban az ív •a gyűrű másik (c—e) felén van, vagyis újra közeledik a kezdeti helyhez, a gyűrű két felének elektrodinamikai erői egymás ellen hatnak, úgyhogy az ív talppontjára ható ^5 erők kisebbednek. Ilykép a talppont haladási sebessége a gyűrű második (c—e) felén kisebb lesz, mint az első felén, ami nagyobb mértékű leégésben jelentkezik. A találmány szerint azzal kerüljük el e 50 hátrányt, hogy a gyűrűalakú leégési szem több, egy-egy saját hozzá vezetéssel ellátott gyűrűrészre osztott. A 2. ábrán látható ily elrendezésnél a leégési szem két (f) és (g) félgyűrűre osztott, egy-egy külön (h) és (i) 55 hozzávezetéssel. Amikor az ív afe (f) gyűrűfélén ég, akkor az áram csakis a (h) és az lí) részeken áramlik, úgyhpgy az ív talppontjára ható elektrodinamikai erők azonosak, mint az 1. ábra szerinti (b—c) gyűrű- go félen. Azonban amikor a talppont átkerül a (g) gyűrűfélre, akkor az áram már nem a (h) és (f) részieken, hanem csak az (i) és (g) részeken-áramlik., úgyhogy a gyűrű (e) részén