133792. lajstromszámú szabadalom • Pótszámjegyzős irányválasztó fokozat távközlési központberendezésekhez

2 133?92. * használta fel, de oly módon, hogy az első számjegy 1 vagy 2 és 3 vagy 4 voltát még az ötödik számjegy választásánál és a negyedik számjegy páros vagy páratlan voltát a 5 hatodik számjegy választásánál is;

felhasználja különbségtétel illetve -párosítás céljára. Az első illetve negyedik számjegy e kétféleségét a budapesti kapcsolóberendezések az 5. és 6. számjegyek módosítása révén hasz-10 nálják fel az ezekkel vezérelt; utolsó választási fokozatnál. E fokozat választógépeinek ugyanis mozgásuk közben annyi áramlökést kell a számjegyzőbe a fordított vezérlés elve szerint visszaküldeniök, amennyi az egyik 15 esetben tízre, a másikban húszra egészíti ki a számjegyzőbe betárcsázott számjegyeket. Ily módon e fokozatban a húszas számrendszer minden kétjegyű száma, tehát 400 szám áll rendelkezésre. Ezt a számmezőt hiányta-20 lanul lehet kihasználni az ismert iker. vagyis kétáUomású társas vonalakhoz, amelyeknél a két állomást a vonal ..a" és >,b" vezetékeinek cseréje különbözteti meg. Ha azonban a számmező egy részében egyállomású vonalak 2>r

> vannak, úgy ezek hívószámainak ikerpárja kihasználatlan marad. Míg a nagyobb központok számára kielégítőnek mutatkozott egy gyakorlati elrendezés, mely az ilyen vegyes számmezőket há-30 rcmnegyedrészben kihasználja, addig a fentemlített kisebb, úgynevezett törpe központok számára ezzel legalábbis egyenrangú megoldás csupán a találmány révén vált lehetővé ;15 A találmány szerint a CIIICSV) után az ÍIVK) irányválasztó keresőgéppel bekaocsolunk egy (PSZ) pótszámjegyzőt, mely az előbb említett módosítással együtt átveszi a^ ötödik es hatodik számiegyeket. Az ily módon a •t0 (PSZ) pötszámiegyzőbe át jegyzett számjegvek alanián előbb részreosztó irányválssztá? történik az (IV) irányválasztó féo segítségével, azután a kiválasztott (Dl). (D2) . . • . (Dn) irányoknak megfelelő központokban (törpe 45 központ) a (PSZ) pótszám jegyzőben lévő utolsó két számjegy alapján eszközöljük a választást. A 2—5. ábrák a

(PSZ) pótszámjegyző és (IV) irányválasztó, valamint (IVK) irányvá-50 íasztókereső közti kapcsolat csupán azon részleteit szemléltetik, amelyek a számmező tetszésszerinti csoportosítását magyarázzák. A (IV) gép érintkezőívének hengerpalástja síkba kifejtve van ábrázolva. Látható még 55 (dl), (d2) . . . részeknél az egy-egy irányhoz tartozó kijelölő pontok közösítése és a

(c) ívsor pontjaihoz kötött (CJ1 . . . CJn) jelfogók, valamint az (IVK) gépből csupán azon ívpontok és forgórész, amelyen át a póitszámjegyző és (IV) közti iránykijelölő 60 kapcsolat létesül. Az ábrázolt egyéb részletek a (PSZ) pótszámjegyző irányjelölő részletei: (I) az egyes szám jegygép egy ívsora; (Xa) és (Xb) a tizes

számjegygép két ív

6ft sora. (E) a

pótszámjegyző egy jelfogójának a megfelelő működés közben záruló érintkezője; (VJ) vizsgáló jelfogó, mely az (IVM) 70 irányválasztógép hajtómágnesét a szükséges helyen és időpontban kikapcsolja. A 2. ábrában azon esetei ábrázoltuk, amikor a (PSZ) az átvett módosított számjegyek a'apján 4 drb. 100-as

irányt választhat. Ezen 75 célból az ábrázolt (I), (Xa) és (Xb) ívsorok (A) és (B) szakaszain az 1.2 ... 0 számjegyeknek megfelelő 10—10 ívpont közösítve van és az egyes számjegygép (I) ívsorának (A) szakasza a tizesgép (Xa) ívsorának 8" forgó részével, (I) ívsor (B) szakasza pedig (Xb) ívsor forgó részével van összeköttetésben, A tizesgép (Xa) és (Xb) ívsorainak (A) és (B) szakaszai viszont a (IV) gép (dl), (d2), (d3), (d4) közösített ívrészeivel kapcsol- S5 tak. Amikor a megfelelő tizes és egyes számjegyek az ismert módon átkerültek a pótszámjegyzőbe, a két számjegygép forgórészei e számjegyeknek megfelelő helyzetbe kerültek. Ismeretes, hogy ,a budapesti táv !)() beszélő központoknál az 1 és 2 százezres számjegy esetében a 10-es számjegy a számjegyzőből legfeljebb 10 áramlökést eredményez, aminek következtében a tizesgép (Xa) és (Xb) forgórészei !)5 az (A) ívszakaszokra kerülnek; a 3 és 4 százezres számjegy esetében ellenben a tizes számjegy mindég tízzel több áramlökést eredményez, mint a betárcsázot1

" számjegyek, illetve ezeket 10-re kiegészítő K n értékek, aminek következtében a tizesgép (Xa) és (Xb) forgórészei a (B) ívszakaszokra kerülnek. Páros százas esetében az egyes számjegy a számjegyzőbőT legfeljebb 10 áramlökést 105 eredményez, aminek következtében az egyesgép (I) forgórésze az (A) ívszakaszra kerül; páratlan százas esetében az egyes számjegy mindég 10 áramlökéssel több áram- un lökést eredményez, mint a

számjegy, illetve azt tízre kiegészítő szám nagyságrendjének megfelel, amiért az egyesgép (I) forgórésze (B) ívszakaszr:a kerül,