133768. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcsöves berendezés

4 133*68. lassú elektronok visszaverődnek. Ez esetben is előnyös, ha a visszatérő lassan elektronok elfogására a fogóelektróda közelében pozitív elektródát rendezünk el. 5 Az 1. és 2. ábra szerinti kisütőcsöveknél •a fékezőmezőrendszerekei; az elektronnyalá­bot létesítő 2 elektródarendszerrel 'közösten­gelyvonalűan rendezzük el és1 a nyaláb és az egyes "fékezőmezőrendszerek tengelyvonala 10 közötti hegyes szöget eltérítőszervek segélyé­vel érjük el. Azonos eredményt úgy is el­érhetünk, hogy a fékeziőmezőrendszereket a (2) eléktródarendszer tengelyvonalához ké­pest ferdén rendezzük el. Az 1. éa 2. ábra 15 szerinti megoldás azonban szerkezetileg egy­szerűbb és ezenfelül azt a lényeges előnyt nyújtja, hogy az erősítési szabályozása az el­térítőszervek áramának vagy feszültségének változtatásával lehetséges. Továbbá a csőve1 -20 keltett vagy erősített rezgést azzal modulál­hatjuk, hogy a moduláló rezgést az egyik fé­kezőmezőrendszert megelőző eltérítőszervek­hez vezetjük. A 3. ábrán megadtuk, hogy bemenő- és 25 kimenő-impedanciát a fékezőmezőrendszerrel miként köthetünk össze. Az ábra magnetron­tipusú fékezőmezőrendszert tüntet fel, amely két félhengeres (19) és (20) anódát tartalmaz. A nagyfrekvenciás vezérlőfeszültség fre-30 kvénciájára hangolt (21) rezgőkör ellenütemű kapcsolásban a két anódához csatlakozik, míg a kör közepe nagyfrekvencia tekinteté­ben földelt. A fékezőmezőrendszer anódáinak száma 35 nincs kettőre korlátozva. így pl. részarányos n-fázisú rendszer erősítésére vagy létesíté­sére henger vagy szabályos hasáb palástján n-számú anódát tartalmazó fékezőmezőrend­szert alkalmazhatunk, mely anódák n-számú 40 bemenő- vagy kinieriőimpedaneia csillag­vagy sokszögkapcsolásához csatlakoznak. A 3. ábra szerinti pl. azzal, hogy két anódát tartalmazó vezérlő fékezőmezőrendszert és három anódát tartalmazó levevő-fékezőmező-45 rendszert alkalmazunk, melyek három ki­menőimpedancia csillag- vagy háromszög­kapcsolásához csatlakoznak, egyfázisú váltó­feszültséget részarányos háromfázisú rend­szerré alakíthatunk át. 50 Továbbá párosszámú anódát tartalmazó fékezőmezőrendszert is alkalmazhatunk, melynél az anódák két csoportra 0Sizla,nak ajkként, hogy mindegyik anóda más-más csoporthoz tartozik, mint a két legközelebbi 55 anóda, melynél továbbá egy-egy csoport ösz­szes anódái egymással vannak összekötve, a két csoport közé pedig beimenő- viagy ki­menőimpedancia van kapcsolva. Ez utóbbi eset példája a 4: ábrán látható. Ez az ábra négy (22, 23, 24) és (25) anódát tartalmazó, §Q mágneirontipusú fékezőmezőrendszert tüntet fel. A (22) és (24), illetve (23) és (25) anódák egymással vannak összekötve és a (21) rezgő­kör a két csoport közé van kapcsolva. Annak az időtartamnak, emly alatt az elektronok a 65 csavarvonal egy menetéi bejárják, ez eset­ben, legalább közelítőleg annak a; rezgésnek két periódusa; kell kitennie, melyre a (21) -köri hangoljuk. Azzal, hogy a vezérlő fékező­mezőrendszerben a levevő-fékezőmezőrend- 70 szer anódáinak számától eltérő számú anó­dát alkalmazunk, frékvenciatranszformációi érhetünk el. Így pl. frekvenciakettőzést kap­hatunk a 3. ábra szerinti rendszernek ve­zérlő fékezőmezőrendszerként és a 4. ábra 75 szerinti rendszernek levevő-fékezőmezőrend­szerként való alkalmazásával. Az 5..ábrán Barkhauisen-Kurz^típusú fé­kezőmezőrendszer szerkezete és kapcsolása látható. A rendszer két félhengeres (26, 27) 80 anódát és ezeken belül elrendezett, hengeres (28) rácsot tantalmaz. A (21) rezgőkör a két anódához ellenütemű kapcsolásban csatlako­zik. A Barkhausen-Kurz-tipusú fékezőmező­rendszerek et szintén kettőnél, több anódával 85 láthatjuk el és hasonlóképen! alkalmazhatjuk, mint az előzőkben ismertetett, kettőnél több anódát tartalmazó, magnetrontípusú fékező­mezőrendszereke;. Ekkor gondoskodnunk kell arról, hogy az elektronnyaláb az egyes 90 elektródák közelébe oly szög alatt jusson, hogy mindenkor a következő anóda irányába verődjék vissza. A 3., 4. és 5. ábrák szerinti, központosított önindukcióval és kapacitással elJáfott rezgő- 95 kör helyett önként értetődően elosztott ön­indukcióval és kapacitással ellátott rezgőkör;, pl. lecherdrótrendszert, is alkalmazhatunk. A találmány egyik előnyös foganatosítása szerint a fékezőmezőrendszer amódái együt- 100 tesen a vezérlőfeszültség frekvenciájára han­golt üreges tért alkotnak. Ez esetben pl. a vezérlő fékezőmezőrendszerben rezgéseket kelthetünk anélkül, hogy a rendszerhez külső rezgőkört kapcsolnánk. 105 A ta^lmány szerinti berendezés működé­sét még részletesebben a 6. és 7. ábrán lát­ható magnetrontipusú, illetve Barkhausen-Kurz-tipusú f ékezőmezőrendszerbeli elektron­pályák valószínű lefolyásának vázlata kap- no csán magyarázzuk meg. A 6- ábrán a találmány szerinti fékező­mezőrendszer két anódáját (19) és (20) jelöli. A teljies vonal oly elektron pályája, mely a fékezőmezőrendszerben se nem gyorsul, se 115 nem lassul. A szakadozott (30), illetve (31)

Next

/
Oldalképek
Tartalom