133768. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcsöves berendezés
«w» Í3S?68. ilyen rendszerbe a tengelyvonalhoz képest hegyes szög alatt vezetünk, az: elektronok zegzugos vagy csavarvonalalakú pályát írnak le, mámelilett váltakozva az egyes anódák 5 közelébe jutnak. Az ilyen rendszernek az elektronnyaláb sebességének vezérlésére való alkalmazásánál azzal, hogy az anódákon fellépő nagyfrekvenciás feszültségek fázisait az elektro-10 nok futóidejével összefüggésben alkalmasan választjuk, elérhetjük, hogy egyes elektronok mindenkor gyorsulnak, ha az anódák közélébe jutnak, míg más elektronok mindenkor 'lassulnak. Ilymódbn, az elektronnyia-15 lábnak igen erős sebességváltozásai keletkeznek. Másrészt az ilyen rendszernek a kimenőenergia elviételéhez való alkalmazásánál az intenzitásában modulált elektronnyalábon 20 hasonló módon elérhetjük azt, hogy az egymást követő elektronsűrűsödések az egyes anódák közelébe mindenkor oly időpontokban érkeznek, hogy ezeket az anódákiait a helyes fázisban taszítják meg, úgy hogy a 25 nyalábról gyakorlatilag a teljes rendelkezésre álló ehergiát vehetjük le. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábrán oly kisütöcsö látható, mely-30 ben magnetrontípusú fékezömezőrendszereket alkalmazunk. Az (1) kisütőcső elektronnyalábot létesítő (2) elektródarendszert tartalmaz. Ez az elektronrendszer szokásos szerkezetű és katódát, 35 Wehnélt-féle hengert, valamint anódát tartalmaz. Továbbá a nyaláb központonításához és fókuszolásához a szokásos szerveket alkalmazhatjuk. A keltett eletronnyaláb sebességét (3) fé-40 kezőmezőrendszer modulálja. E rendszer két félhengeralakú anódából áll, melyekre pozitív előfészültségét kapcsolunk. A rendszer tengelyvonalirányában homogén mágnesmező hat, melyet a rajzon fel nem tüntetett 45 szervek, pl. a csövet körülvevő cséverendszer, keltenek. A nyalábot a (3) fékezőmező rendszerbe mágneses vagy ejtektrosztiatikai eltérítőiszervek segélyéivel, amelyeket az ábrán vázlatosan 50 a (4) eltérítőleimez jelez, a tengelyvonalhoz képesít hegyes szög alatt juttatjuk, Ezt a szöget az elektronok sebességével, az anódák előfeszültségével és a mágnesmező erősségével összefüggésben akként választjuk, hogy 55 az anódák &z elektronokat el nem fogják, hanem ezek a fékezőmeziőrendszeren át csavarvonal akku pályán mozogniak. Az elektronok eközben váltakozva az az egyes anódák közelébe jutnak. A nagyfrekvenciás vezérlőfeszültséget az 60 (5) és (6) kapcsokhoz akként vezetjük, hogy a két anóda feszültségei között 180°-os fáziskülönbség vari. A Larmor-féle törvény szerint az az időtartam, melyben az elektronok a csavarvonal 65 egyik menetét átfutják.Tdzárólag a mágnesmező intenzitásától függ. Ezt az intenzitást akként választjuk, hogy az említett időtartam a nagyfrekvenciás vezérlőfeszültség periódusávial vagy ennek páratlanszámú több- 70 szőrösével közelítőleg egyenlő. Az az elektron, amely bizonyos időpontban az egyik anóda közelébe jut, ennek következtében egy fél periódussal (illetve páratlanszámú félperiódussal) később a másik anódához 75 képest hasonló helyzetben van és egy teljes (illetve minden páratlanszámú teljes) periódus után ismét az első anódához tér vissza. Ha az első anóda ezt az elektront először gyorsítja, úgy a második anóda is gyorsítja, 80 majd ismét az első anóda, gyorsítja;, stb., míg az elektron a fékezőmezőrendszert végül tetemese» növelt sebességgel el nem hagyja. Oly elektron ellenben, mely egy félperiódussal később jut először az első anóda 85 közelébe, ennek hatására lassul, majd a második anóda hatására is lassul, stb., úgy hogy ez az elektron a fékezőmezőrendszert végül tetemesen csökkentett sebességgel hagyja el. Nyilvánvaló, hogy ezzel az elek- 90 tronnyaláb igen erős sebességmodulációját érjük el. A fékezőmezőrendszer elhagyása után az elektronnyalábot alkalmas eltérítőszervek, melyeket vázlatosan a (7) eltérítőlemez tün- 95 tet fel, ismét a csőtengelyvonalba vezetik vissza és az ú. n. (8) utolérőtérbe juttatják, amely fémből készült üreges hengerben van, melyre pozitív előfeszültséget kapcsolunk. Ebben a térben a gyors elektronok a lassú 100 elektronokat utóiérik, aminek révén egymást követő elektronsűrűsödések és ritkulások keletkeznek, úgy hqgy a nyaláb sebességváltozásai intenzitásváltozásokká alakulnak át. 105 A (8J térből kilépő, intenzitásában modulált elektronnyalábot most eilkalmas (9) eltérítőszerveik segélyével a cső tengelyvoraalához képest hegyes szög alatt második (10) fék«zőmezőrendszierbe vezetjük, mely a (3) 110 rendszerrel azonos szerkezetű és beállítású lehet. A (10) rendszer két anódájáhbz ellenütemű kapcsolásban a (l'l) és (12) kapcsokon át kimenőimpedancia, pl. a nagyfrekvenciás
