133740. lajstromszámú szabadalom • A filszalagot lépésenként tovakapcsoló filmkészülék

I 133740. melyek, közül -kettő a hajtógörgővel, illetve a periódusos tovakapcsolás hajtásaival van összekölve, a harmadik pedig <aiz előbb «mlfr' tett két Eiurlód'ókerék között kapcsolókereket 5 alkot és az áttételi viszony változtatására tengelye irányában elmozgatható akként, hogy az érintkezési pont sugarai az elsősor­ban említett két surlódókerék legalább egyikén változik. 10 Mivel e kapcsolómű elállítását mindenkor a film indulása során, tehát a filmkészülék működése közben kell végezni, a surlódó­kerekek tengelye a szabályozás közben min­demkor megszakítatlan forgást végez. Ennél-15 fogvai a harmadik surlódókerék elállítása a tengelyével ennek tengelyvonala irányában súrlódásmentesein, törtéttiihetik, mivel a ten­gely ágyazási súrlódását annak forgómoz­gása már legyőzte. A szabályozás ezért-foko-20 zatmenteseo és küszöibmentesen történik, még pedig már a filmen levő képinek a kép­ablakhoz elfoglalt helyzetében beállott leg­csekélyebb változása esetén is. A találmány egyik foganatosítási alakja 25 szerint az említett kapcsolómű két olyan kú­pos surlódókereket tartalmaz, melyeknek egymásranéző alkotói egymással és a har­madik kapcsolókerék tengelyével párhuza­mosak. A kapcsolókerék tengelyirányú hely-30 zetét a filmszalagon alkalmazott optikai je­leknek a filmkészülék valamelyik helytálló pontjához képest elfoglalt helyzete szabá­lyozzál. Kúpos siurlódókerekek alkalmazásá­val elérhetjük, hogy a surlódókerék eláHítá-35 sával a kapcsolókerék- és a kúpos surlódó­kerék érintkezési körének átmérője csak ke­véssé változik. A kúpos aurlódákerékkel tehát a sebességet pontosan állíthatjuk be. A-találmányt még részletesetaben a rajzon 40 (20) látható foganatosítási példáinak vázlatai kapcsán magyarázzuk meg. Az r. ábra a film futásának részleges nézett a legfontosabb filmhaj tószervekkel A 2. ábrán a filmhsijtó- és szafoályozóberen-45 dezés részletei láthatók. Az 1. ábrán a (10) filmpálya látható, mely a (11) filmablakot'tartalmazza. A (12) filmet a fílmabliaiknál keringő (13) zárószerv segé­lyével szakaszosan világítjuk meg, még: pe-50 dig abban a pillanatban1, melyben a filmsza­lag nem mozog. A zárószerv tengelye a (19^ bütyköstemgellyel fixkapcsolatu- A film hajtöszervét hengeres (14) görgő alkotja, amely a nyíl irányában forog és melyet a 55 filmszalag és görgő közötti súrlódás fokozá­sára érdesített felülettel látunk el. A film­szalag csusziamlásmentes hajtását (15) nyomó -görgő biztosítja. A (14) hajtógörgő és (11) filmabíak között oly berendezés vari, mely a filmnek filmabiaknál szükséges lépésszerű 60 bvamozdítását idézi elő. Ez a berendezés (18) bütyök révén ide-oda mozgatott (17) emeltyűn elrendezelt (16) saruból van; a (14) görgőt megszakítás nélkül hajtjuk, úgyhogy, ez a közötte és a (11) filmabíak közötti h^r- 65 kot kisebbíti. Ha a (18) bütyök a (17) emel­tyűt mozgatja, a (16) saru a filmhurokba tá­maszkodik és ennek következtében a (12) filmet a (11) filmabíak mentéin; elmozdítja. Minthogy á (16) saru lökete mindenkor 70 egyenlő marad, a (12) film filmabíak menti elmozdulásának mértéke kizárólag a (14) görgő révén két képváltozás közötti időben tovakapcsolt filmhossztól függ; ezt az idő­közt a (18) bütyköstárosa forgássebessége 75 szabja meg. Minél erősebben zsugorodik a film, annál nagyabb a filmhosszankénti ké pek száma. Zsugorodott filmnél tehát ugyan­azon a filmihosiszoim át a filmnek képabfek mentén nagyobbszámú szakaszos elmozdítássá 8Ü megy végbe Ehhez a (18) bütyköstárcsának (14) görgőhöz képest való sebességét fokoz­nunk kéli. A (18) bütyköisitárcsa sebességé­nek, tehát a filmhosszainkéniti képelmozdítá­sok számának szabályozása filmfe felvitt 85 optikai jelzések útján megy végbe. Ezt a 2 ábra kapcsán fogjuk megmagyarázni. A (10) filmpályán a (11) filmabíak mellett (35) nyílás van A film optikai jelzései* me­lyeket pl- keskenyfilm rendes perforációja* 90 nak megfelelően alkalmazott^ fekete négy­szögek alkotnak, a (35) nyílás mentén vonul­nak el. A (35) nyílás mögött fényelektromos elem van, melyet a vetítőfényforrásinak kép­aiblaik mellé eső fénye a filmen és nyíláson 95 át világít meg. A (35) nyílás az optikai jelzésekkel azonos méretű lehet. Ezt a nyílást a képablatkhoz képest akként rendezzük el, hogy a fekete négyszögek a (35) nyílás felét borítják, ha a 100 filmkép as (11) képablak helyes helyéin van. A filmképnek ablakban való elmozdulásakor a nyíláson áthaladó fény mennyisége és a fotocellára eső közepes fényerő is változik-A fotocella (23) egyenáramerősítőní át a kö- 105 vetkezőkben ismertetendő szabályozóberen­dezés (24) gerjesztőcsévéjébez csatlakozik. A (14) görgő (36) tengelyén kúpos(32) suu­lóskerék ül. A (18) bütyköstárcsa (19) tenge­lyén ugyancsak kúpos (31) surlóskerék van, 110 E kúpok Csúcsszögei oly választásuiak, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom