133727. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolószerkezet, főleg erősáramhoz
ÍSSTaT. teljesebb kihasználása folytán az anyagszükséglet helyes mértékre száll le, úgyhogy a szerkezeti részek egymagukban, valamint az érmtkezőelemek együttesen is megiközelítik 5 az átmenő áram szabta keresztmetszetet. Az érintkező felületek felosztásával és jobb kihasználásával elkerüljük még, hogy az áramsűrűség a felületen egyenlőt lenül eloszolva egyes helyeken túllépje a megen-10 gedhető mértéket. A rajz a találmány 'öbb kiviteli alakját ábrázolja példaképen, mégpedig az 1. ábra1 zárt diugaszhüvely metszete, a 2. étsi 3. ábra egy-egy clugaszhüveíy ke-15 resztmets-zete, a 4a. és 4b. ábra egy nyitott dugaszhüvely és egy hozzátartozó (abba bevezetendő) dugaszcsap egy-egy részletének oldalnézete, az 5. ábra az 1. ábra szerinti hüvelyhez 20 való dugasz (csapos rész) hosszmetszete. a 6—9. ábrák a hüvelyekhez való külön" féíe rugókat ábrázolnak, a 10. é 11. ábra késes kapcsoló bevezetendő részének két egymásra merőleges né" 25 zetét mutatja. Az 1. ábrán látható kerek kereszt meszetü kapcsoló hüve'y egy belső (1) csőből, e körül elrendezett egy vagy több további (2) csőből, egy külső 3 csőből, megfelelő számú 30 kétágú (4) és (5) érintkező rugóból, a cső átmérőjétől függő számú egyágú (6) érintkező rugóból, egy vagy több, a csőnek megfelelő számú és átmérőjű távolságtartó (7) perselyből, a (8) csatlakozó csappal felsze-35 reit magrészből és egy csatlakozó (9) idomdarabból áll. A 2. és 3. ábra egy-egy ugyanilyen, de négyszögletes kapcsoló szerkezet keresztmetszetét szemlélteti; lehet azonban három-40 szögű vagy más alakú keresztmetszetű is. A 4a. ábrán nyitott kapcsolószerkezet befogadó részét, a 4b. ábrán pedig az ebbe betolható részét oldalnézetben látjuk, (11) érintkező rugókkal. 45 Az 1. ábra 'szerinti kapcsolófélbe tolható, az 5. ábrán feltüntetett kerek keresztmetszetű kapcsolófél a középső (21) rúdból, az e körül elrendezett egy vagy több (22) és (23) csőből, és egy (24) csatlakozórészből 50 áll. A betolás megkönnyítésére a (22) és (23) csövek egy vagy több helyen be lehetnek basítvja. A 6. ábra az 1. ábra (1) és (2) csöveihez használt, a 7. ábra pedig a (3) csőhöz való 56 érintkező rugót ábrázol. A 6. ábra szterinti V-alakú érintkazőelem közepén, (31-)nél kihasasodik. A (32) hajlat legszűkebb helyén fogja közre a (1) cső falát. A 7. ábra szerinti érintkező rugót a végén toampósan visszahajtott rövid (34) 60 szára rögzíti a (3) tartócsövön, illetve ennek megfelelő hornyában. Az elemek rögzített (33) és (35) Végei a megerősítés módja, szerint vagy egyenesek, vagy (36) könyökrészük van. Az érintkezőelémek lehetnek a 7- ábra 65 szerint egyes, vagy a 8. ábra szerinti ikerelemek; ez utóbbi esetben az ikerelemek a rögzített (37) végeken egymással össze vannak kötve, az alak egyébként a 7. ábra szerinti. . 7ü Főképen tömeges gyártásnál az előállítás egyszerűsítésére esetleg célszerű az érintkező felületeket nem több egymással össze nem függő elemből, hanem pl. a 9- ábra szerinti egyetlen zeg-zugos.an vagy mean- "5 dervonialban hajtogatott drótból előáUíani, melyet azután például az A—B vonal körül úgy hajtunk össze, hogy e helyütt a 6. ábrának megfelelő (32) hajlatokat kapjuk. A rögzítés azután a (38) és (39) törési helye- 80 ken történik. Természetesen ez esetben is a 6. ábrának megfelelően (31) domborulatot létesítünk a (40) helyeken. Az érintkező elemeket forrasztással, hegesztéssel, sajtolással vjagy fröccsöntéssel kapcsoljuk össze az (1), (2) és (3) tartóré-' székkel és a (8) csatlakozó csapot az érintkezést létesítő elemekkel. Ha a kapcsolószerkezet a 2, 3. vagy 4. ábra szerinti négyzetes, négyszögletes alakú vagy nyitott, akkor az egyes alkatrészeket csavarok is összetarthatják. Bármilyen összeerősítési módnál a távolságot biztosító (7.) hüvelyek vagy effélék akkorák, hogy az érintkező (22) és (23) csövek (5. ábra) a hüvelyes 95 részbe szorosan illeszkedve betolhatok legyenek. Az érintkező elemek összeerősítés előtt úgy fogják közre a tartórészt, hogy nyugalmi állapotban azon enyhe nyomással 100 felfekszenek. E nyomás úgy áll elő, hogy a rugókat az előállításnál a szükségesnél valamivel jobban előhajlítjuk és célja, hogy a szerkezet elülső végén sima, zárófelületet kapjunk. 105 Minthogy az érintkezők az alsó, az áramot bevezető végükön vannak rögzítve, az áram iránya a kapcsolóiszerkezetben változatlanul marad. Az érintkezők előzetes kialakításával az érintkezési nyomás és ezzel 110 a kapcsólófelek szétválása elleni ellenállóképesség a gyártáskor megszabható. Körtől eltérő, egyéb zárt keresztmetszeti alak esetén is ugyanilyen a rugúk alakja és rögzítése. 115 Késes kapcsolóhoz hasonló, nyitott lapos alak esetén az érintkező elemek akár a 90
