133699. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó, melynek háló- vagy rácsalakú elektródái vannak

\ !33<;!>!>. lességénél lényegesen hosszabbra méretez­zük. Mivel a szekunder elektronoknak csak igen kis része lép ki a. primer elektronárani­mal elfenté tes irányban, az elektronok oldalt 5 oly mértékben térnek ki, hogy visszaf"itá­suk közben a ráos két huzala vagy pálcái közötti térbe és onnét a következő elektróda gyorsító terébe jutnak. Ezeket a viszonyokat ai 2. ábrában vázla-10 íosan tütítetíük fel. A 2. ábrában egymástól 1 ""Volt feszültséggel eltérő poteinciálvonailá­kat tüntettünk fel. Az elektróda közvetlen közelében fekvő poteneiáivomalakat elhagy­tuk, mert az elektronok kilépése szempont-15 jából már nem játszanak lényeges szerepet. A szekunder elektronok pályáit annak a feil­tételelezésével rajzoltuk, hogy a szekunder elektronok 3 Volt feszültséggel szemben in­dulnak, tehát körülbelül a 97 Voltos poten-20 ciálvonaliniál fordulnak vissza. Az ábrából világosan látható, hogy a huzalok felső olda­lain kiváltott szekunder elektronok oldalt oly mértékben térnek ki, hogy az ütköző­elektródával meghatározóit síkot gyakorla-25 tilag egyenletes elosztásban érik el. A háló­alakú ütközőelektróda lefogó hatását ennek következtében- gyakorlatilag csak hálósze­mek felületeinek a huzalokkal vagy pálcák­kal lefedett felülethez való viszonya szabja 30 meg. Hogy a szekunder elektronok kiindulási helyüktől, illetőleg az ütköző elektróda felületétől a huzalok vagy pálcák átmérői, nek többszörösét kitevő távolságra jussanak, 35 a találmány értelmében az ütközőelektróda potenciál]ávad szemben a szekunder elek­tronok közepes kilépési sebességének meg­felelő feszültséggel csökkentett potenciál­vanialát az ütközőelektródától arra a távol. 40 ságra hozzuk, amelyben a szekunder elekro­noknaka fenti feltétel kielégítése végett meg kell fordulniok. Ezt azzal érjük el, hogy az egyes ütközőelektródák huzalátmérőjét, szembőségét és az elektródák egymásközti 45 távolságát, valamint a feszültséglépcsőket úgy választjuk meg, hogy az a potenciál­vonal, amelyig a szekunder elektronoknak el kell jutniok, az elektróda felületétől a kí­vánt távolságban feküdjék. A szembőségnek 50 a rácshuzalok vagy pálcák közelében ha­leidó potenciálvonalak alakjára való hatása oly csekély,, hogy az gyakorlatilag elhanya­golható. A 'többi tényező, nevezetesen a huzalátmérő, az elektródák egymás'tóli tá-55 volSága és a , fesízülltséglépcső megosztása számítással meghatározható. Gyorsabban célt érünk azomban, ha a potenciál 'efolyá­sát az ismert elektrolitos teknőben modellen megmérjük. Ahálóalalkú ütközőelektródának aszekun- 60 der elektronokra kifejtett lefogó hatása' lé­nyegesen csökkenthető, ha az elektródát úgy méretezzük és oly feszültség alá helyezzük, hogy az a legnagyobb távolság, amelyig a szekunder elektronok az elektródái felületé- (U> bői eljutnak, a huzal vagy ISI pálca átmérő­jének legalább a kétszerese. Eközepes távol­ság fokozásával a viszonyok javíthatók és igen kedvező értékeket érünk el, ha a köze­pes távolság a huzal, vagy páifcaátmérő há- 70 romszorosától húszszorosáig terjed, előnyösen a huzalátmérő tízszerese. Minél nagyobb ugyanis a távolság és a huzalátmérő közötti viszony, annál nagyobb a szekunder elek­tronoknak az a része, amely a kiindulási 75 elektródára már nem tér vissza. A távolság további fokozása nem • jár további lényeges nyereséggel, mert körülbelül a huzalátmérő harmincszorosát kitevő távolságban az elek­tronok már oily egyenletesen elosztva érkéz- 80 nefc vissza a, hálóra, hogy a távolság további fokozásával a szekunder elektronok haszno­sított mennyisége nem fokzható. Ilyen nagy viszonyszám adott feszültséglépcső mellett csiak az ütköző hálók közötti viszonylag 85 nagy távofeággál érhető dl. Ez viszont az elektronok futási1 idejét észrevehetően nö­veli. Általában számolhatunk azzal, hogy a szekunder elektronok 3 Volt feszültséggel 90 szemben indulnak, bár ez az érték az elek­tróda felületi anyagától függ. Hálóakkú elektródákkal felszerelt oly sokszorosítók­nál, melyeknél a lépcsőfeszültség 30—70 V. középértékben körülbelül 50 Volt és a hálók 95 egymástóli távolsága 10 mm, ai fent leírt eredmény elérése végett 0,2—0,02 mm át­mérőjű huzalból készült hálókat alkalma, zunk- Ha azonban a lépcső feszültsége 60 és 140 Volt között van, például 100 Volt és a 100 hálótávolság 2 mm, akkor a huza^átmérőt 0,02—0,002 között' kell megválasztani. Az így szerkesztett sokszorosítók a hálók kö­zötti rövid távolságok következtében külö­nösen széfes sávon dolgozó erősítőkhöz alkal- 105 masak, amelyeknél az átvihető frekvencia­tartományt ellenesafcllással növelik. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektrorisiokszoirozóit tartalimazó kapcso­lási berendezés, melynek háló- vagy rács- 110 alakú ütközőeléktródái vaintek, melyre

Next

/
Oldalképek
Tartalom