133686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a borgazdaság melléktermékeinek, úgymint szőlőtörköly és borseprő feldolgozására, a szesznek hevített, köröző-gáz vagy levegő áramlattal történő kinyerése mellett
§ 13^686; esátását Mélyhűtés nélkül azonban a gázokat vagy a levegőt a légfúvó berendezéshez tanácsos visszavezetni. Ezáltal elérjük azt, hogy ;a nyersanyagokban foglalt illé-5 kony alkatrészek különválasztását mindösz" sze egy, a rendszerben körforgásban tartott gáz- vagy levegőtömeg végzi el. A hűtő és á légfúvó közé leválasztó edényt iktatunk, amelyben a hűtőben kondenzált gőzök összelő gyűlnek. Ebből a tartályból a szesz a szokásos módon, szeszmérő-órán keresztül haladva; jut a főgyűjtő tartályba:. A berendezésihez feszmérők, nedvességmérők, hőmérők és a rendszerben uralkodó nyomás eseten-15 kinti csökkentésére szolgáló csapok tartoznak. A nyert szesz finomítása a szokásos módon történik. A gáz- vagy ia levegő-hevitő készülék és a légfúvó szabályozásával a levegő hőfokát, a 20 víz legnagyobb részének eltávozása után fokozatosan 160-—170 C0 "ig emeljük. Mivel ez a fázis értékes lepárlási termékeket már nem szolgáltat, a hűtőberendezést kikapcsoljuk és a. kazánokból kilépő meleg gázt vagy le-25 vegőt közvetlenül a légfúvóhoz vezetjük viszsza. Az eljárásnak ebben a résziében a szőlő" törkölyben és a borseprőben foglalt bizonyos szerves anyagoknak azt a tulajdonságát szüntetjük nieg, amelynek révén azok vizes kö-30 zegben vizet magukhoz kötve az ülepítést és szűrést jóformán teljesen meggát'ó kocsonyás állapotba mehetnek át. Az áramló magasabb hőfokú, vízgőzszegény gáz vagy levegő alkalmas arra, hogy a nyersanyagok 35 által erősebben lekötött víz is gőzzé alakuljon át. A hazai borseprők különben is rossz szűrhetőségükről és ülepíthetőségükről nevezetesek, A borseprő esetében említett hőfokon az eseíieg még életiben lévő élesztő-40 sejteket megöljük és a borélesztő hidrofüitását is lecsökkentjük. A hevítés után, melynek időtartamát a nyersanyag mineműsége szabja meg, a tökéletesen száraz nyersanyagot a kazánokból 45 eltávolítjuk. A száraz szőlőtörkölyt cséplőgépen áteresztve szárra, azaz kocsányra, héjra és magra választjuk szét. A kazánokból kikerült száraz boirseprőt, szőlőkocsányt, szőlőhéját és szőlőmagot kalapácsos őrlő-50 malmokban külön-külön lisztfinomságúvá őröljük. Mivel a szárított borseprő rendkívül szívós, nehezen őrölhető anyag, úgy még a plasztikus állapotában kerek, még inkább azonban csillag alakú nyílásokkal el-55 látott fémlemezen sajtoljuk keresztiül. Az így előálló borseprű-szálak egyrészt nagy párologtatást felületet nyújtanak, másrészt tetemesen kisebb őrlési-ellenaUást fejtenek ki. -Különösen a csillag alakú nyílásokon kapott fonalak viselkednek fent említett szempont" 60 ból kifogástalaniul. A szőlőmaglisztből szőlőmagolajat, cserzősavat és. állati takarmányt készíthetünk. A szőlőkocsánylisztből, a szőlőhéjlisztből és a borseprőlisztből pedig borkövet és állati ta" 65 karmányt állíthatunk elő. Fentnevezett lisztszerű termékekből a borkövet úgy vonjuk el, hogy annyi vízzel hozzuk össze őket, amennyi 80 C° mellett a bennük foglalt borkő mennyiségének feloldására bőségesen 70 elegendő. A kioldást -úgy hajtjuk végre, hogy földbe süllyesztett, hövesztés ellen tökéletesen szigetelt, légmentesen és hőszigetelőn lefedhető tartályokba a szükséges mennyiségű jtryersainyagol a szükséged metnnyüségű víz 75 nyolc tizednyi mennyiségével elkeverjük, majd gőzbevezetésísel az elegyet forrásba hozzuk és a gőzből kondenzált víz hozzáadásával, a vízmennyiséget a szükséges mértékre kiegészítjük. A gőzbevezetést .a, tartályok fe- 80 nekén elhelyezett, apró lyukakkal ellátott csövek segítségével hajtjuk végre. Ezáltal elérjük, hogy a tartályokban farolt folyadék egész tömegében felforr és, hogy a tartályokban állandó áramlás áll be. Az üzem- 85 menet az említett módon zajosságából is veszít. A forrás beállta után a gőzbevezetést beszüntetjük, a gőzbevezetőcsöveket kiemeljük, a tartályokát befedjük és megvárjuk a teljes leülepedést. A most már meglehetősen 90 tömören bekövetkező ülepedés lehetővé teszi a víznek az üledékről vájó csaknem; teljes leemelését. A leemelt, még mindig közel 100 C°-os vízből, külön medencékben, lehűlés közben*, a borkő kiválik. A kivált borkő- 95 ről leemelt folyadékot újabb kioldásra használhatjuk fel. Ebben a folyadékban idővel szabad borkősav és el nem erjedt cukrok fognak felszaporodni. A borkősavat időnkint mésztejjel kicsapjuk. Nagyobb üzemekben a IQQ cukrot el is erjeszthetjük vagy állati takarmányként hasznosíthatjuk. A borkőtartalmától megfosztott üledéket kipréseljük, szárítjuk és újra megőröljük. Közülük különösen a borseprőliszt, amelyik ilyképpen megtisz- io5 títva csaknem teljes egészében borélesztőből áll, elsőrangú, magas növényi-fehérje tartalmú erőtakarmány. A szőlőkocsány és szőlőhéj fentvázolt módon megtisztított porát száraz lepárlásnak JJQ alávetve értékes aktív szén birtokába juthatunk. Ajánlatos ilyenkor a borkő még tökéletesebb eltávolítása! végett a kioldási műveletet legalább kétszer, kioldásra még nem használt vízzel, megismételni. A borseprőből 115 nyert barélesztőliiszt viszont formaldehiddel
