133641. lajstromszámú szabadalom • Röperő hatására működő tengelykapcsoló, különösen villanymotorokhoz
133641. 3 megfeszítve a (16 és 35) csavarrugókat, a (4) fékdob belső felületét majdnem súrolva, lebegő állapotba kerül. Ezt a lebegő állapotot különösképpen a (19) eilensúyaK Diz'iOöUják, 5 úgyhogy a fékpofák oldallemezein áthatoló (22) Mcuapaz ellensúly vékony lemezszerű (19") nyúlványában létesített hosszúKás és gyen" gén ívelt (21) kivágásban eimozdu., de e kivágásnak zárt végében megakad éppen ak" 10 kor, amidőn már majdnem súrolja a hajtott tengelyen megerősített (4) fékdob belső felületet. Az el]|ensú'ly és fékpofa' súlya egyenlő nagyságú, de ellenkező értelmű röperöt létesít és 15 így a kettő egymást egyensúlyban tartja. Az ebben a helyzetben feszülő (16) csavarrugónak a (15) csap révén a (12") emelőkiarral csuklósan kapcsolt vége azonban nincsen egy viszonylagosam állandó helyzetű pontban, hanem 20 elmozoghat, sőt a (16) csavarrugó feszülése pillanatától fogva mozgásban van- E mozgás azonban igen lassú, mivel a kéitkaru (i2) emelő (12') karjával csuklósan kapcsolt (25) dugattyú elő 4 a (13) katarakthengerben olaj 25 van és ez csak a (30) elizárósaptoa (29) nyílásán folyhatik át a (27) szelep mögötti térbe-Az átfolyási idő ugyanazon erők mellett csak az olaj vagy más fékezőfo yadék sűrűségétől és a (29) nyílás finomságától függ-30 Ha tehát finomabb nyílású sapkát csavarolunk a szeleporsó végére, akkor ia-(22) csap elmozdulása, illetve a (16) csaivarrugó összehúzódása lassúbb lesz; és viszont. A (16) csavarrugó tehát az oiiajkafcarakt 35 késleltető hatására csak lassan nyeri vissza eredeti alakját. A (16) csavarrugó kezdődő összehúzódása avval a;z eredménnyel jár, hogy a fékpofában fellépő röperő a mindenkori , rugóerőnek megfelelően megnövekedik. 40 Világos ugyanis, hogy a fékpofa röperejenek egy része a (16) csavarrugót feszítette meg. A fékpofa tehát visszanyeri teljes röperejét, ame'ynek értéke azonban csaknem minden esetben jóval nagyobb> mint amennyi az át-45 viendő kerületi erőhöz szükséges. Ha az ellensúlyt nem a'lfcalmiaznók, illetve a fékpofa röperejét nem ellensúlyoznánk, akkor a mindenkori1 átviendő kerületi erőnek megfelelően kellene a fékpofa, súlyát 5Q meghatároznunk, ami viszont azt eredményezné, hogyha az átviendő lóerőszám változik, vele a (16) csavarrugót és a fékpofa súlyát is változtatnunk kellene, illetve a fék; pofát könnyebbre vagy nehezebbre kellene 55 kicserélnünk, ami sok esetben szilárdságtanilag nem is volna lehetséges. Ha a találmány szerinti tengelykapcsolónál az átviendő lóerőszám változik, akkor ez csupán a (23) pótsúly cserélését vonja maga után abban az esetben, ha a tengelykapcsolói* 60 val maximálisan átvihető kerületi erőnél —• ugyanazon fordulatszám mellett — kisebb kerületi erőt akarunk átvinni. A mindenkor átviendő kerületi erőhöz szükséges féknyomást tehát a (23) pótsúly biztosítja. Adott 65 fordulatszám mellett csakis ennek a pótsúlynak változatával lehet és kéli az átviendő kerületi erőhöz szükséges fékpofanyomást beállítani. Ezt esetenként be kell állítanunk, minthogyatalálmánybeli tengelykapcsolónak 70 a mótorvédő-kapcsoló szerepét is be kell töltenie. Általában nincs szüktég nagyobb féknyomásra, mint amennyi éppen szüKséges az üzemi lóerőszámnak megfelelő kerületi erő átvitelére- Ha valamely oknál fogva (pl. 75 üzemzavar vagy üzemi baleset) a kerü eti erő megnövekedik, akkor a tengelykapcsolónak meg kefi csúsznia, hogy a motort túlterheléstől, esetleg elégéstől megóvja. De ilyen módon nemcsak >a motort védi a túláram hatásától, 80 hanem a hajtott gép mechanikai elemeit is, mint pl fogaskerekeket, emeltyűket, stb. A fent előadottakból kitűnik, hogy a (16) csavarrugót a fékpofa röpereje megfeszíti, de a (23) pótsúllyal megnövelt fekpoia mindad- 85 dig nem tapad a (4) fékdob be ső felületéhez, míg a (16) csavarrugó nem kezd rövidülni. Amint e rugó rövidül, vagyis feszítőereje csökken, ennek megfelelő mértékben növekedik a (23) pótsúly röperejének hatása- 90 Miként már ismertettük, a (19) elensúly a (10) fékpofa súlyát tartja dinamikailag is egyensúlyban, a (23) pótsúly röperőhatásán nem változtat. Viszont e pótsú y röperejét a (16) csavarrugó képes egyensúlyban tartani- 95 Látható tehát, hogyha a (16) csavarrugó erő hatása változik, akkor ez maga után vonja a (23) pótsúly röperőhatásának változását-Ehhez a változáshoz csupán az olajkatarakt késleltető hatását kell figyelembe vennünk 100 a találmány szerinti tengelykapcsoló működésének megítélésénél. A (19) ellensú''y két (8) csapon van ágyazva, melyek közül az egyik csap a {10) fékpofa és (19) ellensú'y közös forgáspontja. 105 Hogy az ellensúly hatása kifejlődhessék, a másik csapnál a fékpofa (20) kivágása hoszszúkásj úgy hogy az ellensúly vége e helyen egy keveset elmozdulhat. Erre az e1 mozdulás! lehetőségre azért van szükség, mivel a no fékpofát borító (11) ferodó-anyagréteg kopásakor az ellensúlynak a fékpofákkal együtt kell a (4) fékdob köpenyfelülete felé elmozdulnia.
