133593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, berendezés és mérőszelence gáznyomásváltozások mérésére és regisztrálására, különösen ágyúcsövekben

2 133593. csoljuk. Az (a2) és (a3) teljesen egyenlő nagy ellenállás; célszerű, ha nagyságrendje olvan, mint az (a) és az (al) tekercsé. Az (al) ellenállást úgy szabályozzuk be, hogy a nyomó.érben 5 légköri nyomáson ugyanolyan elienájJása legyen, mint az (a) mérőeUeháHásnak. Ekkor az (F) galvanométer (A) és (B) kapcsolópontjainak potenciálja azonos, és a galvanométer egyelőre nem mutat kilengést. 10 Ha az ágyúcsőben a gáznyomás változik, akkor az (a) tekercs ellenállása a fellépő nyomásival arányosan változik. Az (A) és (B) pontok közt ekkor potenciálkülönbség áll elő, amire a galvanométerkörben kiegyenlítő 15 áram indul meg. A galvanométerben i yen módon kiváltott kilengés az (a) tekercsben fellépő ellenállásváltozásnak és egyútlal abban a tárbea uralkodó pillanatnyi gáznycmásnak mértákét adja meg, amelynek nyomását 20 mérni kívánjuk. A legcélszerűbb, ha az (a) mérőtekercset jói szigetelő olajba helyezzük, hogy azt a nagy nyomásokkal együtt járó magas hőmérsékletek közvetlenül ne érjék. A nyomótár felé 25 ezenfelül még zárómembránt is használhatunk. Min;hogy nem mindig lehetséges az (a) tekercset a' hőmérsékleti behatásoktól mentesíteni, és minthogy a hőmérsékleti változá-80 sokkal okozott ellenállásváltozások a mérés eredményét zavarják, a ' hőbehatások kiegyensúlyozására a találmány szerint még külön óvintézkedéseket fogana.oiítunk- E célból az (a) tekercset isi az ágyúcsőbe helyezzük, 35 még pedig az (a) mérőtekercs közelébe (2. ábra); így az (al) tekercsre ugyanaz a hő hat, mini az (a) tekercsre, de nem ugyanaz a mérendő gáznyomás. Ezenkívül az. (al) tekercset ugyanolyan anyagból készítjük, mint 40 az (a) tekercset. A hőmérsékletváltozások ekkor a két tekerc£.ben azonos ellenállásváltozásokat idéznek elő, úgyhogy a galvanométer kilengését mentesítettük a hőingadozások behatásától-45 Az

(a) mérőtekercsben megnyilvánuló hőingadozások kiegyensúlyozására még más lehetőség is van. Az (a) mérőtekercs terébe egy (vagy több) termoelemet helyezünk és ezt az (a), ill. (al) tekerccsel sorbakapcsoljuk. 50 Az említatt elem termofeszültsége kiegyenlíti az (a) mérődrót felmelegedésével járó feszültségválíozást. Az (a) mérődrót vezetékeinek kapcsolóhelyei közt esetleges hőmérsékletkülönbségek termofeszültségeket idézhet-55 nek elő- Ez utóbbi jelenséget az ainyag megfelelő választásával vagy az említett kapcsolóhelyek különleges elrendezésével, pl. úgy kerüljük el, hogy ezeket a helyeket az ágyúc^övön kívül létesítjük. A mérőberendezést azonban váltakozó árammal is mű- 60 ködtathetjük. Ha a mérendő nyomások kicsinyek, pl. gőz-, és gázgépeknél, akkor az (A) és (B) helyek közt előálló potenciál esetleg már nem elég nagy ahhoz, hogy a galvanométerben, tehát 65 például oszcillográf-szalagban, mérhető hatást idézzen elő. A mérőberendezést ilyenkor célszerűen váltakozó árammal működt.tjük-Az (A) és (B )helyet i:mert erősítő és egyenirányító szerkezettel kötjük össze, mely az 70 oszcillográf-szalaghoz már felerősített s így már mérhető hatást vezet. Említettük, hogy célszerű, ha a nyomás méréséhez különlegesen kialakított szelencéket alkalmazunk. A találmány szerinti sze- 75 lencéknek általános szerkezete lényegileg a következő: Pl. manganindrótból álló (a) mérődrót egyik végét a mérendő nyomásnak közvetlenül kitett szilárd testtel, nevezetesen a mérőszelence (b) tokjának) belső falával 80 hozzuk érintkezésbe, például odaforrasztjuk (3—6. ábrák). A tok (d) tere folyadékkal, előnyösen kis mértékben összenyomható olajjal van megtöltve- Az (a) mérődrót másik végét a szigetelt (c) érintkeződarabhoz 85 kapcsoljuk, mely az áramkör másik pólusa és amely a (b) tok csavarmenetes végén van átvezetve. A találmány szerint a mérőszelencének azt a darabját, amely az (a) mérődrótot, a 90 nyomásközvetttő részeket, a (c) áramvezető érintkeződarabot és az ezt szigetelő (i) -ágyazótestet tartalmazza, úgy helyezzük a mérendő nyomás alatt álló (G) térbe, hogy ebbe a mérőszelence említett darabja szaba- 95 don benyúljon. Ilyen módon a" mérőszelencének azok a falrészei, amelyek nagyobb ürtereket vesznek körül, lényegileg minden .oldalról egyenlő nagy nyomásnak vannak a (G) térben aláverve. Ekkért elkerültük a 100 mérőszelence szándékolatlan feszítését és alakváltozásai s így kiküszöböltük ezeket a hibaforrásokat. A szelencében ágyazott részek könnyen kiszerelhetők. A mérőszelence fokozottabb védelmére a2 105 (i) szigetelő ágyazótestnek különleges alakot adunk. Az ágyazótest olyaln anyagból van, amely nyomásnak lehetőleg jól ellenáll. Ebbe az (i) ágyazót3stbe csavaroljuk a (c) áramvezető érintkeződarabot. Az (i) ágyazótest- 110 nek erősen legömbölyített' (il) alapfelülete "van, mely ;a

(b) tok furatában megfelelően kialakított ellenfelülethez illeszkedik. A tok falkeresztmetszete tehát éppen ezen a helyen, * ahol a hajlító igénybevétel a legnagyobb, 115 rendkívül erős, úgyhogy a veszedelmes be-