133564. lajstromszámú szabadalom • Nyomáskiegyenlítő gázzal dolgozó abszorpciós hűtőgép
2 133564. rékszivattyú ebben az esetben is . a forraló alatt helyezkedik el. A találmány értelmében, a szivattyút a forralótól oldalt fekvő helyen •& fűtőcsővel 5 kötjük össze. Ezzel többek közt a következő előnyöket érjük el. A készülék megindításakor a felszálló csőben álló oldat teljes menynyisége azonnal felmelegszik. E folyadékoszlop tehát könnyebbé válik, a szivattyúhatás 10 gyorsabban megindul és ai helytelen szivatytyúzás veszélye ki van zárva, mert a szivattyúhatást kifejtő gázok a vezetéknek közel függőleges részében keletkeznek, tehát biztosan felsálnak. A készülék szerkezete 15 is lényegesen egyszerűbbé válik, mert a szivattyúcső, forraló és fütőcső egyszerű csődarabokból alakítható ki, melyek egymással egyszerűen hegesztéssel, pl. villatmcs hegesztéssel hővezető módon összeköthetők. Azzal, hogy a hegesztési helyeket különböző nagyra1 választjuk, a hőátmenetet a fűtőcsőről a forralóra és a szivattyúra megváltoztathatjuk és ekként pl. különböző éghajlatokhoz szabályozhatjuk. Azzal, hogy a f°r-25 ralót, szivattyút és fűtőcsövet három egyszerű, egymással összehegesztett csőből alakítjuk ki, a készülék előállítását lényegesen olcsóbbá tesszük, ami különösen tömeggyár» tálsnál fontos. Az eddigi szerkezeteknél, to-30 vábbá a forraló közepén átvezetett fűtőcső a készülék belső nyomásának, volt kitéve, és azt a korrózió meggátlása végett a forralóval azonos anyagból, amoniákkal és vízzel dolgozó készülékeknél vasból kellett készí-35 teni. Oly gépeknél, melyeknél e központos csövet világítógázzal vagy petroleummal fűtötték, a vas nem volt a legelőnyösebb anyag, mert az elégési termékek vízgőzt tartalmaznak, mely ,a, központos cső felső végén már 40 lecsapódhat és korróziót idézhet elő. Ennek elkerülése végett a központos csövet bélelni kellett, ami a készülék előállítását tovább drágította. Ha a találmány értelmében a forralót és a szivattyút a fűtőcsővel oldalt 45 kötjük össze, a fűtőcső nem áll nyomás alatt, és a;z égési termékekkel szemben korrózióálló tetszőleges fémből készülhet. A találmányt a rajz kaipcsán bővebben magyarázzuk. 50 Az 1. ábra közömbös gázzal dolgozó hűtőgép vázlatát szemlélteti, a 2—4. ábrák pedig a berendezés egyes részleteit mutatják. • Az 1. ábra szerinti abszorpciód hűtőgép 55 alkatrészei a forraló és a szivaittyúberendezés kivételével ismeretesek. A gépnek (10) lecsapat ója van, melyet ugyanúgy, mint a (11) elnyeletőt, levegő hűt. A gépnek vízzel hűtött (12) vizel választ ója, (13) elgőzölögtetője, (14) nyomóedénye és (15) gázhőkicseré- 60 lője van. Az elnyelető (16) gyüjtőtartányából a (1Í) elnyeletőben feldúsult oldat a-f 17) folyadékhőkicserélőn át ••&. készülék forralójába jut. A (17) hőkicserélő ismert módon két egymásba vagy egymás me'Hett fekvő és egymással összehegesztett csőből áll. A dús oldatot az elnyelető hűtőedényből a hőkicserélő belső csöve a (20) gázbuborékszivattyúho'z vezeti, mely alz oldatot az elnyelető túlfolyójának magasságáig emeli. A szi- 70 vattyúban részben gázmentesített oldat a tulajdonképeni (21) forralóba jut. A (21) forraló lényegileg nagy átmérőjű hengeres csőből ill,, úgyhogy abban szivattyúhatás nincs. A (21) forraló célszerűen a (23) gőzvezeték ° EÖ.só részét alkotja és azzal egy darabból áll. A forralócső alul a (17) hőkicserélő külső köpenyébe torkollik, amely a gázszegény oldatot a?, elnye^stőbe vezeti vissza. A (20) szivattyúcső, melynek átmérője oly kicsi, hosy °° az oldat fölforrásakcr szivattyúhatás jön létre, mindpedig ->?, (21) forralócső a pl. hen-Seres salakú, (24) fűtőcsővel hőveze+ő módon van összekötve. Általában célszerű, ha a (20) és (21) csöveket a fűtőcsőhöz, annak tenge- ^° lyével párhuzamosan hozzáhegesztjük, amivel nemcsupán jó hővezető összekötést, hanem nagy szilárd1 ágot is érünk el, melyet a korrózió által előidézett és esetleges változások nem csökkentenék,. Ez külö- 90 nősen a (20) szivattyúcső szempontjából fontos. A (24) fűtőcső a rajzon fel nem, tűnte-" tett fűtőforras 'kéményeiként hat, amenynyiben a gépet nyitott lánggal, pl. gáz- vagy petróleum-lánggal fűtjük. Villamos üzem 95 esetében a (24) fűtőcső csupán hőközvetítőként hat és villamos fűtőbetétet tartalmaz. Ebben az esetben a (24) fűtőcső felső nyílását célszerűen elzárjuk. A fűtőcső anyagaként vasat választhatunk, ámbár célszerű 100 lehet, ha, nemesebb acélfajtakat, pl. rozsdamentes acélt alkalmazunk. A találmány szerint a forralót igen kicsire méretezhetjük, kis hőkapacitással és csekély külső felülettel. Ezzel a sugárzási veszteségeket csökkentjük, 105 úgyhogy az ilyen forralónafc, melyet szokásosan megfelelő hősizigeteléssel veszünk körül, igen előnyös termikus1 tulajdonságai vannak. A találmány szerinti berendezést rektifi- Í10 kátorral kapcsolatban is alkalmazhatjuk. Ezt a 2. ábrán szemlél tettük vázlatosain, ahol azonos részek jelölésére azonos vonatkozási
