133561. lajstromszámú szabadalom • Billanőrezgés-keltő önműködő amplitudószabályozással
Megjelent 194?. évi október hó 1-én. MAGYAR SZABADAtMI BIEÓSi« SZABADALMI LEÍRÁS 133561. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — L-8701. ALAPSZÁM. Billenőrezgés-keltő önműködő amplitudószabályozással. Opta Radio Aktiengesellschaft, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja: 1942. évi március hó 4. Németországi elsőbbsége: 1940. évi november hó 7. A találmány. billenőrezgés-keltő nagy frekvenciaterület számára, 'amellyel lehetséges pl. több nagyságrendet maigábanf og • laló tartománybeli billemőfrekvenciákat lé-5 tesíteni. Ismeretes az efféle billenőrezgéskeltő eszközöknél különféle feltöltőkondenzáf orok alkalmazása; ezek átkapcsolásával a frekvencia gorombán beszabályozható. Az, 1. ábra ilyen billenőeszközt mutat, (la), 10 (lb), (le) (ld) és (le) a billenőkondenzátorok, (2) az átkapcsoló, (3) a kisütest végző árnyékoltrácsú niagyvákuumú cső, (4) a feltöltőcső. A billenőfrekvenciát finoman a kisütőáram változtatásával szabályozzuk és 15 pedig célszerűen igi kisütest végző (3) cső árnyékolt rácsának feszültségét változtatjuk. A (4) feltöltőcső vezérlőrácsos gáztöltésű cső. E cső rácselőfeszültségének változtatásával a gyújtási pont eltolódik; ezzel 20 szabályozzuk az amplitúdót. Hogy e billenőfeszültségeket valamely fogyasztóbanpl. katodaoszcillográí katodasugarának eltérítésére felhasználhassuk, erősítőre van szükség; ezt az 1. ábrán (5) jelzi. Ez a (6) Í5 kondenzátoron át kapjai bejárati feszültségét! a biilenőrezgés-keltőből. Az erősített kimenőfeszültség a (27) és (27') kapcsokon vehető le. Ha részarányos kimenőfeszültség kívánatos, úgy ismert módon második erő-50 sífőcsövet iktathatunk be; ennek vezérlőfeszültségét az első erősítőcső részfeszültségből vesszük le. f5illenőkészülé, kek ; nél szükséges, hogy a billenőrezgéseknek bármily frekvenciánál a kijáraton azonos legyen az amplitúdójuk. 35 Kitűnt, hogy a billenőerősítők e feltételt nem mindig teljesítik, amennyiben az erősítés foka/ különböző frekvenciáknál külön böző. Emiatt a kimenőfeszültség utószabályozására van szüksség. Az erősítőkijáratnál íO való feszültségszabályozás azonban nehézségekkel jár, s így nem célszerű, minthogy az ilyen szabályozószervek kapacitása a frekvenciához viszonyít va nagy, ami a billenőfeszültségeket eltorzítja. A találmány 45 szerint tehát nem az erősítőnél, hanem a billenőgenerátornál kell a szabályozást végrehajtani és pedig a feltöltőcső rácselőfeszültségének változtatásával változtatható a billenőamplitudó. A kisütest végző cső 50 gyújtási pontjának megváltoztatása ugyan a frekvencia eltolódásával jár, ezt azonban a (3) cső kisütő áramának változása ismét kiegyenlíti, főleg, mert ,ai gyújtási pont eltolása okozta frekvenciaiváltozás pontosan 55 ellenőrizhető. Az erősítő kimenőfeszültségét egyenirányítjuk és a feltöltőcső rácselőfeszültségének változtatására használjuk. A 2. ábra g, találmány egy kiviteli példáját mutatja, amelynél gáztöltésű a kisütest 60 végző cső. A 3- ábra szerinti berendezésnél e célra nagyvákuumú cső szolgál. A 2. ábra szerinti billenőgenerátor után ellenütemű (5) és (5') erősítő van kapcsolva. A kimenőfeszültséget a (7) és (7') feszültségosztókon gs vesszük le, szükség szerint beállítva. Azál?
