133522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szöveteknek vagy szitaszöveteknek keretekre való egyenletes felfeszítésére
Megjelent 1947. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133533. SZÁM. XIV/e. OSZTÁLY. — Z-2445. ALAPSZÁM. m ~— _ • .. n ' =• Eljárás és berendezés szöveteknek vagy szitaszöveteknek keretekre való egyenletes felfeszítésére. Franz Ziuimer's Erben KG. eég, Warnsdorf (Sudeten g-aii, Németország1). A bejelentés napja: 1942. évi május hó 29. Németországi elsőbbsége: 1941. évi július hó 1. Azok a sablonkeretek, amelyeknek ráfeszíteilit bevonatŰajL való ellá ásat a találmány szerinti eljárás elsősorban célozza, fából vagy acélból készülnek és szitaszövetet hor-5 danák, amelyre a nyomómintát, ismert módon vitték fel. E sablonok annál jobban méreíitatftók és annáj tartósabbak, minél egyenletesebb a szövet felfeszííése. Nem egyenletes feszítés esetében a feszes részek 10 hamar kifáradnak és megnyúlnak, míg a kevésbbé feszi te't részek változatlanok maradnak. A minta ezáflAal eltorzul és a sablon pontatlan nyomatokat ad.- Ha a feszítés egyenlőtlenségei nagyok, úgy a sablon bizo-15 nyos ideig tartó használa a ui'-lán ráncok képződnek. A simít'ókés azonban az ilyen sablonokat igen rövid idő alatt tönkreteszi, mini (hogy megtöri a ráncokat. Arra 'törekszenek 'tehát, hogy a, szitászö-20 vetet! lehetőleg egyenletesen feszítve vigyék fel, de eddig még egy eljárás sem ismeretes, amely a teljesen kifogástalan felfeszítést biztosítaná. Rendesen széfespofájú fogókat használnak, amelyekkel egy munkás a sz ö-25 vetet) megfogja és feszíti,, míg egy második munkás a mindenkor megfeszíte t részt felerősíti. Csak nagy gyakorlat'ial sikerül azonban ilyen módon az, hogy némiképen egyenletes feszültséget; kapjanak. A nehéz-30 ség nemcsak abban van, hogy a kézzel való feszítés nem egyenletes, hanem azt; mindenekelőtt a keret utánaengedése okozza, minthogy a kére:; a művelet folyamán mindinkább begörbül, úgyhogy a már felerősített . szövetrészek ismét meglazulnak. 35 Még az úgynevezett feszítőasztalokként ismeretes berendezések sem biztosítanak egyenle es feszí-ést, ezeknél a szövetet először ás szoríí'óvonalLzó segítségével feszítik meg az asztalon. Ilyenkor már a szövegnek 40 a vonalzókba való szabálytalan beszorítása is egyenlőtlen megfeszítésre vezethet. Eziután a sablonkeretet1 a szitaszövet alá helyezik és a szitaszövetet ráerősítik. Ha azután a keret veszi át a szcrítóvonalzó feszültséget, 45 úgy behajlik, és a szövet a keret közepén lazává válik; csak a sarkok r ar-ják meg körülbelül az eredeti feszültséget. Ennek a hátránynak a kiküszöbölését úgy kísérelték meg elérni, hogy a keretet szorítókkal vagy 50 hasonló eszközökké;], előfeszítették. Minden 'további nélkül világos azonban, hogy ezek a rendszabályok; már azért sem vezethettek kielégítő' eredményre, mert az erőfeszítés nagysága és eloszlása sohasem felelhet meg 55 pontosan a 'tulajdonképpeni feszültségnek. A találmány szerinti eljárás még 'teljesen gyakorfnatlan személyeknek is lehetővé teszi, hogy bármely szőve et) vagy szitaszövetet teljesen egyenletesen feszítve, vigyen fel 'ttét- go szőleges alakú fa- vagy fémkeretekre. A csatolt rajz a találmány tárgyának egy, filmnyomósabionokra alkalmazotti, foganat'osí ási példáját ábrázolja vázlatosan.
