133514. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő

i 133514. jelleggel, a találmány szerinti megoldás szá­mára is mértékadó lehet, az alacsonynyo­mású munkatérben az átáramlás irányával egyező irányban barázdált betétlemezek van-5 nak behelyezve a hőátadó felület megnöve­lésére; ez azonban a találmánynak, mely betétlemezekkel ellátott éls betétlemezek nél­küli hőkicserélők esetében egyaránt alkal­mazható, nem jellegzetessége. 10 Az 1—3. ábrák szerinti ismert megoldás­ban az alkalmazott egyetlen lemezköteg (1—1') lemezei a külső kerületükön körül­futó (2) peremen párosával úgy vannak egy­másra fektetve, hogy köztük a (6) rés van 15 hagyva a naf!yn y om á s ú munkaközeg vezeté­sére. E munkaközegnek a (6) résekbe való bevezetésére, s ezekből való elvezetésére a lemezek a (3—3') mélyítésekkel vannak ki­képezve, melyekbe a (4-^4') gyűrűk vannak 20 behelyezve. A lemezek a gyűrűk behelyezése után páronként, pl- szegecseléssel, forrasz­tással, hegesztéssel,' félperemezéssel vagy más módon, szélükön össze vannak erősítve, úgyhogy a fentiekben említett, két-két le-25 mezből álló lemezpárok keletkeznek. E le­mezpárok úgy vannak egymásra helyezve, hogy a (4—4') gyűrűk, amelyek a lemezek^ blez esetleg hozzá is vannak erősítve, a köz­tük lévő lemezekkel egymáson támaszkodj a-30 nak, úgyhogy a gyűrűk nyfi&sai, valamint a velük koncentrikusan a lemezekben kivágott kömyí'ások egymást fedjék. A (4—4') gyű­rűk sugárirányú (5—5') furatokkal vannak ellátva, melyek összeköttetést létesítenek a 35 lemezpárok által körülzárt (6) rések és a gyűrűkből képezett (7), ül. (8) csatornák közt. E csatornák a lemezpárok egymásra­szorításával a lemezek közti másik (alacsony­nyomású) (16) munkatértől el vannak zárva. 40 A lemezköteg a (10) tokba van behelyezve, s lemezei az említett tömítő elzárás céljából egymáshoz vannak szorítva. Ez az össze­szorítás történhetik pb a (12) csavarorsóval, amely a (9) merevítőlap közvetítésével 45 nyomja össze a lemezpárokat, ül. a (4—4') gyűrűket és erősíti őket egyszersmind a (10) tokhoz, valamint a (7—8) csatornák meg" hosszabításait képező (13—13') csatlakozé* sokhoz; a lemezek összenyomása azonban pl. 50 olymódon is lehetséges, hogy a (10) tok (14) fenéklapjába becsavart (15) csavar támasz­kodik a (9) merevítő'-apra. A nagynyomású munkatérhez képest nagyobb térfogatú (na­gyobb résméretű) alacsonynyomású munka-55 térben a hőátadó felület megnövelése cél­jából a 'lemezpárok lemezeire támaszkodó be­tétek vannak elhelyezve, melyek két-két 'te­mezpár közt példaképpen egyrészt a (17) és (18) huUámosított, lemezekből, másrészt az ezek közt lévő (19) sima lemezbői állanak. -.60 Ily betétek, melyek tehát egyúttal a szom­szédos lemezek közti kitámasztásul is szol­gálnak, ú£y e célból, mint a hőátadó felület megnövelése céljából a nagynyomású munka­térben is elrendezhetők, s amennyiben aikal- 65 mázasuk mellőzhető, a lemezekbe sajtolt tá­masztóbordákkal lehet a lemezeket közvet­lenül egymáson kitámasztani. A (17), (18) és (19) betétlemezek, a (4—4') gyűrűknél, e gyűrűk, 4H. a (3—3') lemezmélyítések egy- 70 másraszorítását lehetővé tevő körkivágások­kal vannak ellátva. Az; 1. és 3. ábrán mind­két (nagy- és alaesonynyomású) munkaközeg átáramlási irányú nyilakkal van feltüntetve. A most leírt elrendezésű hőkicserélők lé- 7o nyeges hátránya, hogy a lemezköteg lemezei­nek egymástól való távolságát, főleg az ala­cscnynyoimású [az 1—3. ábrák szerinlti (16)] munkateret illetőleg, nem lehelt bizonyos ér­ték, pl. 2—3 mim alá csökkenteni. Ez esetben 8Í) u-i- nem állhatba elegendő szerkezeti magas­ság rendelkezésre ahhoz, hogy a páronként !ömítŐleg összeerősítétt lemezek közti gvűrű­betétek kialakíthatók, ezekbe© a munkakö- • zeg áteresztésére szolgá1 ó furatok, elhelyez- öü hetők, s a furatok kétoldaliam felül és aW 'ömílést biztosító anyagrétegek hagyhatók ^egyénék, jóllehet egyéb szempontokból, egye bek köz1 * azért isi, hogy az 1—3. ábrák; sze­rinti kiviteliben alkalmazott hullámosított sw betétiek mellőzhetők tervének, vafiv iV be­létek epy-egy lemez közben egymásfölött mi­nél kisebb számiban legyenek alkalmazandók. a lemeztávolság minél messzebbmenő csök­kentése volna kívánatos. A találmány a le- 9o írt' megoldás általános elrendezésének és a '•zétszerelhétőség le^őmvéneik megtartása mek leittl, e hátránv kiküszöbölését a furatom be^ téteknek váltakozva több — legalább két — be- és elvezető csatornára való elosz+ásaval, *í:íl ill. a páronként összeerősítetífj lemezek közti munkaíftérrészekniPik váítakozvai e csiatornák­hoz való kapcsolásával elvüeg oly módón teszi lehetővé, amitnt az példlakéiptíeni jelleg­gel, a 4—14. ábrabeli szerkezeti részletekből lí)r> s ezek alábbi leírásából kitimik-A most hivatkozott álbrák közül a 4. ábra a gyűrűknek, ill áttört betéteknek; a lemez­párok lemezei közé való beépítését, az 5., 7. és 9. ábrák felülnézetben, az összeerősítétt H° lemeznárofcat s a betétek álltai alkotott csa­tornáknak ezek szemközti végeinél va^ó el­rendezését, a 6.. 8., ill .10. ábrák e megoldá­sok epfves Iemezpán'ait, véeüí a 10—14. ábrák a fyvíírübetléték célszerű kiviteli változatait 115 mutatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom