133484. lajstromszámú szabadalom • Emelőkészülék

133484. 5 gethető (133) tartóemelvényt hordja. Ha azt akarjuk, hogy ez az emelvény mindig vízszintes helyzetet vegyen fel, úgy a tartókarok felállításakor a tartóemelvény és 5 tartókarok közötti szöget állandóan változtatni kell. E célra és az emelvény alátámasztására támasztó- és vezetőeimielők egy csoportja való: Az utolsóelőtti (104) hoszszabbítókar felső végén, (138-nál, 134) tá-10 masztóemelő van ágyazva. Ennek kb. közepére (141) harántemelő van csuklózva, melynek felső vége a (142) helyen az utolsó (105) hosszabbítókar csúcsán van ágyazva. Ez utóbbi hosszabbítókar felső végén to-15 vábbá egy vele szilárdan összekötött (137) nyúlvány van, melynek végén (136) vezérlőemelő van ágyazva. Ez, szabad végén, (135) csapot hord, amelyet a tartóemelvény illetve a támasztóemelő (139) és (140) rései 20 fognak körül. A (138) ós (142) csapok egymásközötti távolsága, amely csapokon a (134) támasztóemelő, illetve a (141) harántemélő ágyazva van, minden kitolómozdulat folyamán változik. Ezáltal a 25 támasztóemelő vége kileng és a tartoemelvényt olyan értelemben lengeti, mely annak vízszintes helyzetét biztosítja. A finombeállításra a (137) nyúlványon ágyazott (136) vezérlőemelő való. Minthogy az említett 30 nyúlvány szilárdan van összekötve a legfelső (105) hosszabbítókarral, a készülék felállításakor viszonylagos morgást végez a tartó-' emelvény padlójához képest és ezáltal a tartóemelvényhez viszonyítva a vezérlőeme-35 lőt is elmozdítja. Ezáltal elérjük azt, hogy a tartóemelvény és támasztóeimelő (135) kereszteződési pontja eltolható. Az egész emelőberendezés részei úgy vannak egymáshoz képest méretezve és kialakítva, 40 hogy a tartóemelvény állandóan vízszintes helyzetet vesz fel. A tartóemelvény vezérlése, mint a 14— 16. ábrák mutatják, villamos hajtás útján is történhet. A (133) emelvényt (169) csa-45 págypajzsok és (171) tartók hordják, mely utóbbiak a (132) tengely körül forgathatóan vannak ágyazva. A (105) tartókar fejében továbbá lefelé nyúló csapágypajzsok vannak megerősítve. Ezek alul (I/O) tengelyt hor-50 danák, amelyen a (163) lánckerék és (166) kötéltárcsák vannak szi'árdan megerősítve. A kötéltárcsák körül (167) kötelek vannak vezetve, melyeknek végei a tartóemelvény; mindkét oldalára vannak erősítve. A (159) 55 lánckereket a (160) csavarhajtás és (164) lánc útján a (169) villamos motor hajtja. E motort a (174) kapcsoló vezérli, mely előnyösen higanykapcsoló és nyugalmi helyzetében (15. ábra) a táplálóáramot megszakítja. Mihelyt azonban az emelvény 60 egyik vagy másik oldalra billen, a (155) árambevezető a (157) vagy (158) kábellel kerül összeköttetésbe, amiáltal a motor egyik vagy másik irányban forogni kezd és ezáltal a tartóemelvényt ismét vízszin- 65 tesre állítja. Ezután a motor megint önműködően megáll. A (167) kötelek helyett az erőt más módon is átvihetjük a tartóemelvényre. így például a csavarkerék tengelyén fogaskere- 70 kek lehetnek elrendezve (16. ábra,) amelyek további fogaskerekekkel kapcsolódnak, melyek közül az utolsó a (132) tengelyen fut és mereven van összekötve a tartóemelvénnyel. 75 A fentiekben ismertetett készülék, mint a bevezetésben kifejtettem, az 1. ábra szerintihez képest külön segódmozgatószervekkel, éspedig a (117) hengeres kisegítőkkel és (122) kötelekkel van ellátva, amelyek so a tartókarok felállítását és kitolását elősegítik. Legegyszerűbb esetben e szervek lényegileg a felemelt részek önsúlyának kiegyenlítésére valók és a mozgatást lényegében a (107) mózgatóemelő végezheti. 85 Ekkor elég, ha a (126) dob csak egy rúgó hatása alatt áll, mint ahogy a (117) hengeres kisegítőket is csak a\ (120) rúgok működtetik. A kisegítők ilyenkor abban az esetben segítik elő a tartókarok felegyene- yo sítését a leghatékonyabban, ha a mozgatóemelők legkedvezőtlenebb szögállásukat veszik fel, écpedig a mozgás kezdetén. Később a kisegítők hatása fokozatosan csökkea és a kiegyenlítés munkája mindinkább a 95 kötelekre hárul. Mind a kisegítőket, mind pedig a köteleket is kialakíthatjuk azonban járulékos erőátvivőszervekként. A kisegítőkre vonatkozó példát a 12. és íco 13. ábrák mutatnak. A (177) kisegítők talppontjai ebben az esetben nincsenek szilárdan megerősítve, hanem az alaplapon eltolható (116) bakokban vannak ágyazva, melyek belső csavarmenettel vannak ellátva, 105 amelyeknél fogva ezeket a (116/a) orsók segítségével el lehet tolni. A (116/a) orsók (148) kupfcerékpáron, (151) tengelyen és (149, 150) csavarhajtáson át a (103) mozgatóemelő (113) mozgatóorsójával vannak ösz-r no szekötve. A (116) csapágybakok eltolása tehát a mozgatóemelők felállításával egyidőben következik be. Az elrendezés, mint a 12. ábra mutatja, olyan, hogy a (117) kisegítők talppontjának eltolásakor a (102) 115 főemelőre emelőhatást fejtünk ki. A (117) hengerek és (119) fejdarabok közötti (120)