133480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iparilag felhasználható szálas anyag készítésére a gyékény terméséből

Megjelent 194'!'. évi szeptember hó 1-éo. MAGYAR SZABADALMI BIBÓSÍ« SZABADALMI LEÍRÁS 133480. SZÁM. XJ.V/a/1. OSZTÁLY. —S-19239. ALAPSZÁM. Eljárás iparilag felhasználható szálas anyag készítésére a gyékény terméséből. Somogyi Imre egyetemi főkertészt Ujsz$reg;. A bejelenté» napja ; 1942. évi december hó 1. A találmány oly eljárás, amellyel a gyékény terméséből textilanyagot, pl- gyapotpótlót, nevezetesen ruhabélésnek alkalmas . anyagot lehet előállítani. Ez az anyag, töb-5 bek között a szabók által váUtömésre használt» vagypedig a télikabátok bélésére alkalmazott és vatelin néven ismert termék pótlására alkalmas. A találmány szerinti eljárás foelőnye, hogy a szálas anyagok gyártását 10 Magyarországom, sőt úgyszólván egész Európában nagy mennyiségben található és vadon termő növény terméséből teszi lehetővé, amelyet eddigelé iparilag nem használtak fel. A találmány mindkét gyékényfajtára vonatko-15 zik, amelyek latin neve Typha' latifolia és Typha angustifolia. Ezeknek a növényeknek a termése a virágzati tengelyen lévő buga^ amely az igen kisméretű magokból és az ezeken lévő szálakból, az úgynevezett növé-30 nyi szőrökből áll- A találmány értelmében ezt az anyagól a következőképen használjuk fel textilanyag készítésélre: A gyékény termését.összegyűjtjük, mely célra tetszésszerinti módoln járhatunk el, te-25 hát a bugákat letörhetjük vagy pl. levághatjuk- Az összegyűjtött bugákat verődobba helyezzük, ahol azokat mechanikai ú%n szétlazítjuk, vagyis a virágzati %ngelyről a szálakat lefoszlatjuk és azután légáramlat (vagy 30 e&etleg gázáram) hatásának tesszük ki. A légáramlat elég erős ahhoz, hogy az elkülönült magokat áfe a rajtuk lévő szálakat magával vigye, de a többi anyag úgymint szennyeződés, a virágzati tengely darabjai, nehéz törmelék, s%. visszaesik vagyis ezeket az anya- 35 gokat a légáramlat nem ragadja magával. Hasonlóképen, nem viszi magával a levegő az összetapadt szá^csomókat sem, tehát azokat, ametyeket a foszlató berendezés még nem bontott fel teljesen. A légáramlat által 40 elragadott pelyhes magokat esetleg ismét verődobba vezetjük a lazító munka tökéletessé tételére, éte ajánlatos még a légáramlatot egyszer vagy többször megfordítani, tehát az anyagot hullámvonal mentén vezetni, ami a 45 törmelék illetve szennyeződés jobb elkülönülését eredményezi., Végül a légáramlatból a szálas magokat ülepítéssel elkülönítjük plúgy hogy a légáramlatot meglassítjuk, miáltal az az anyagot már nem tudja magával 50 vinni majd pedig a levegőt szűrőfelüMten át engedjük ki a szabadba, úgyhogy a levegőben méig esetleg bentlévő szálak visszamaradnak. Ilymódon laza halmazt kapjunk, amely a gyékény igen apró magjaiból és a 55 magokon lévő szálakból illetve pelyhekből áll. Ebben a halmazban a szálak egymással összeneriiezelődöttí állapotban vannak, mert a lefosztassál azokat össze is kevertük, Mivel a textiliparból és tollfeldolgozó ipar- ^ ból, továbbá a mezőgazdaságból már nagyon, sok olyan gép ismeretes, amely anyagok lazítására, foszlatására, levegővel való továbbításiára stb. alkalmas, a fenti műveleteket foganatosító gépi berendezés tetszésszerinti (§5 módon illetve ismert elemek felhasználásával készíthető el és nem tartozik a találmányhoz. Az alkalmazott gépnek minden esetre olyan-