133466. lajstromszámú szabadalom • Legalább kétrészű, merev anyagú, szomszédos részeinek azonos sugarú hengerfelületek mentén való egymásbakapcsolódása révén hajlékonnyá tett talp lábbelikhez

Megjelent 1947. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 133466. SZÁM. I/b. OSZTÁLY. K-15873. ALAPSZÁM. Legalább kétrészű, merev anyagú, szomszédos részeinek azonos sugarú hengerfelületek mentén való egyn.ásbakapcsolódása révén hajlékonnyá tett talp lábbelikhez. ifj. Korom pay Lajos főmérnök, Dorog-, A bejelentés napja: 1942. évi április hó 1. A találmány legalább kétrészű, merev anyagú, szomszédos részeinek azonos sugarú hengerfe-ületek mentén való egymásbakapcsolódása révén hajlékonnyá te^t talp láb-5 belikhez és a találmányt az jellemzi, hogy az egymásbakapcsolódó talprészek végei csúszócsuklós elemként vannak kialakítva azzal, hogy az a talprész, amelyen az egymásbakapcsolódó hengerfelületek közül a domború 10 van, a hengerfelület tengelyvonalában elhelyezkedő forgáscsapot hord, az a talprész pedig, amelyen az egymásbakapcsclódó hengerfelületek közül a homorú van, az említett forgáscsaphoz átnyúló, egy, vagy több kar 15 segélyével e forgáscsap körül forgathatóan \^an ágyazva. A találmány az azonos sugarú hengerfelületek mentén való egymásbakapcso ódás révén hajlékonnyá tett, merev anyagú, is-20 mert talpakkal szemben azt az előnyt nyújtja, hogy a talp a lábfej természetes haj ásat járás közben követheti anekül, hogy a sz

óbanforgő hengerfelületek között, mint az ' ismeretes lúviteleknél a forgáspontok he'y-25 telén elhelyezése miatt, rés keletkezzék, mely rés alkalmat ad idegen testeknek a hengerfelületek közé való behatolására és a talp feltétlenül szükséges eltömítését is rendkívül megnehezíti. A találmány ezenkívül lehetővé 80 teszi azt is, hogy a lábbelifelsőrésznek á talphoz erősített szegélyrészét lehetőleg kí-85 40 méljük, amint ezt a rajz kapcsán még ismertetni fogjuk. A találmány előnyös foganatosítása szerint az egymásbakapcsolódó hengerfelületek sugara a talp egymáshoz csatlakozó domború végrészeinek legfeljebb fél vastagságával egyenlő. Ezzel megakadályozzuk azt, hogy a taip hajlításakor annak egyik vagy mácí

k részié a szomszédos talprészből kikapcsolódjék és a talpból mintegy kiugorjék. A találmányt rézletesebben a rajzon látható foganatosítás! példája kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra a találmány szerinti talppal eltartott bakancs részben metszett olda'nézete. A 2. ábra a talp felülnézete a csuklós elem tömítésére alkalmazott szegélyrészek elhagyásával. A 3., 4. és 5. ábrán nagyobb léptékű metszetekben egyes részletek láthatók. Az ábrázolt foganatosítási példa esetében a talp három (a), (b), (c) részből áll. E részek egymásranéző végei (al), (bl), illetve (b2), 55 (cl) hengeffelületek révén kapcsolódnak egymáshoz. Äz egymásbakapcsolódó hengerfelületek azonos sugarúak és e sugár az (a), illetve (c) talprész domború végénél mutatkozó vastagság felével egyenlő. A domború 60 (al) és (cl) hengerfelületek sugarának megfelelő tengelyvonalakat (a2), illetve (c2) je-45 50