133453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savkátrányok feldolgozására
& olajjal 160 C9 -ra melegítjük. Ahhoz, hogy ezt a hőmérsékletet elérjük, a visszafolyatöhűtőbő! 8 kg vizet kellett elfolyatnumk,, mely 0-5 kg kátrányoilajat is tartalmazott 5 Az elegyet ezután félóráig 160 C°-on tartottuk, majd a fűtést megszüntettük és további félóra múlva a. teljesen leüllepedett savat lecsapoltuk, az oldószert vákuumban eltávolít'oíltuk és a visszamaradó bitument 320 10 C°-ra hevítettük. Végeredménybei» 580 kg 75 9/»-os kénsava 1 és 480 kg lágy bitument kaptunk. A reakciós edényből összesen 12 kg vizet és 1,5 kg kátrányolajat távolítottunk el 1; "> 5. példa. 1000 kg további saviszapot 180 kg vízzel és 400 kg tetralinnal bensőségesen kevertünkmajd kőanyaggal burkolt, ólmozott csőkígyókat tartalmazó, füstgázokkal vagy egyéb 20 forró hulladékgázokkal fűthető edényben, 150 C° hőmérséketre hevítettük, miközben a csőkígyókat 190 C hőmérsékletien tartjuk. A vfeiszafolyató hűtőt nem szigetelt fémcső pótolja, melyen át a reakciós edény ferekébe 2" lassan gőzáramot vezetünk. Amikor ia ilömeg a 150 C" hőmérsékletet eléri, a fűtést és a gőz bevezetését megszakítjuk és félóra múlva a savat eltávolítjuk. A bitumen tetrailinos e'datából a tetraliint lehajtjuk és a bitument 30 350 C-ra hevítjük. 620 kg 70,8°/o-os savat és 410 kg bitument kaptunk. Ha a hidroliziishez szükséges vízmennyiségnek visszafolyató hűtéssel vagy vízgőz befuva'iásával v*ló folvama'tos fenntartása1 85 szakaszos kivonatolással kapc~oVuk ö~sz^, és az első szakaszban mintegy 150 C hőmérsékleten vízzel és valamely ásványofajszármiazék 'ulajdon*ágaival rendelkező oldószerrel, például 160—190 C° forrási körzetű *r) laíkkbenzinnel éis a második szakaszban ne • hezebb oldószerekkel, mint 220—270 C forrási körzetű kőszénká'irányolajszlrm^zékokkal kivonatolunk, oly savgyantákat is sikerül kielégítő módon megbontani, melyek ás*ö ványclaigyantákat és eeyéb eddig el nem választható vegyületeket tart'almazník. A találmány szerintii eljárással a kiindulási olajnak a savká'ttrányban zárványként viszszatartott maradékait is visszanyerhetjük. 50 ,rjgy találtuk, hogy ha az első oldási szakaszban ásványolajszénhidrogéneket, mint például lakkbenzint, petróleumot alkalmazunk, a savgyantában jelenlévő ásványolajmaradékok és az iszapban jelenlévő ás•"» ványolaj gyanták is kioldódnak. Igen SZÍVÓT sam folyó fekete maradék marad vissza, mely nyilván poüciklusos szerkezetű- Ez a termék nagy fajsúlya és nagy viszkozitása; következtében még oly nagy mennyisége kénsavat tartalmaz, hogy feldolgozása edd% 60 nem sikerűit. A talá'niámy szerinti eljárás második fokozatában ez* az anyagot azoreban nehéz kátrányolajban és egyéb nehéz oldószerekben, például tetralinban oldhatjuk, úgyhogy a sav maradéka is leülepszik. Ata- 65 lálmány értelmében tehát a szóban lévő sav gyantákat teljesen feltárjuk, miközben a találmány szerinti szakaszos eljárás előkezelésként hat, mert célszerű, ha a két szakaszban kapott kivonatokból az oldószereke* és á 70 második szakaszban kapott maradék savat eltávolítjuk és a kapott termékeket adott esetben vákumban desztilláljuk. A desztillálást, különösen az első oldási szakaszban kapott termék desz'.iilláilását célszerűen .szintén 75 szakaszosan foganatosítjuk- Ekként az ölső szakasz kivonatából aránylag alacsony fajsúlyú olajat (1. olaj) és a második szakasz kivonatából magasabb fajsú'yú olajat (2 olaj) kapunk. Emellett koksz keletkezik <so A kapót olajokat a savgyanta feldől gozásához és a szóbanlévő eljáráshoz tovább felhasználhatjuk. Az 1. olajjal további saviszapot, ásvámyolajmaradékokat é,s ásványolaj gvantákat és a 2. olajjal a saviszap ma- *•' radékát dolgozhatjuk fel, amint ezt az alábbi példában bővebbem1 magyarázzuk. 6- példa. 100 kg savgyantát 50 kg 160—195 C° forrási határú lakkbenzinnel és 25 kg vízzé! 90 bensőségesen elkeverünk és kettős köpenyű edényben visszafdlyató hűtés és a ledesztilláló víz megfelelő mennyiségnek visszavezetése közben 150 C° hőmérsékVre hevítjük. A fűtőköpenyben uralkodó hőmérséklet 195 95 C°. Az elegyet ezután, mintegy 1 órán ál állni hagyjuk és a legfelső zöld réteget,'mely ásványolaj, ásványolajgyanta és lakkbenzin oldatából áll, eltávolítjuk. A reakciós tömeget ezután mintegy 25 kg lakkbenzinnel új- 100 ból kivonatolhatjuk. A már leülepedett savmennyiséget tetszőlegesen azonnal az első szakasz után, vagy pedig a folyamat végén a többivel együtt csapolhatjuk le. Az első szakasz befejezése után az elegyhez mintegy 105 40 kg 220—270 C° forrási határú kőszénkátráinyolajat; adagcilurak és a visszafolyató hűtőt kikapcsoljuk. 150 C° elérésekor az edénybe vízgőszt vezetünk mindaddig, míg az összes lakkbenzin eltávozott. Ha az ele-, 110 gyet ezután újból ülepedni hagyjuk, a kénsav maradéka, — ebben az esetben 8 kg —*-• válik le- A két1 szakaszból kapott kivonatok
