133452. lajstromszámú szabadalom • Üvegedény

Megjelent 1947. évi szeptember hó 1-én. MAGTAB SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133452. SZÁM. XVII/e. (Vll/h.), (Vll/d.) OSZTÁLY. — P-10314. ALAPSZÁM. Üvegedény. N. V. Philips' Gloeilainpenfabrieken cég" Eindhoven-ban (Németalföld). A bejelentés napja: 1942. évi április hó 4. Németalföldi elsőbbsége: 1941. évi április hó 9. A találmány üvegedény, pl. villamos ki­sütőcső, izzólámpa vagy hasonló test, kivált­képen pedig olyan edény, amelynél a belső teret üvegből álló bura határolja, melynek 5 egyik végét pl. lemez- vagy kádalakú üveg­talp zárja; a találmány továbbá eljárás ilyen edény előállítására. Az említett edények előállításánál bizonyos időpontban a burát a zárószervhez kell erő-10 síteni, ami • könnyűszerrel úgy történhetik, hogy ezt a két részt egymásra helyezik és az érintkező felületek erős hevítésével egy­máshoz forrasztják. Ehhez az összeforrasztáshoz azonban ma-15.gas hőmérséklet szükséges; ekkor az a ve­szély fenyeget, hogy az edényben levő ré­szek, pl< villiaimojs kisütőosövek elektródái, tetemesen felhevülnek; kiváltképen az mu­tatkozik, hogy a forrasztáskor fellépő hő-20 mérséklet hátrányos befolyást gyakorol a katódára és ennek következtében az Tyai cső élettartamára. Ez a hátrány kizárólag üvegből álló részek alkalmazásával kapcso­latos. Pl. fémből álló részeknek hegesztéssel 25 való összeköttetésénél a helyileg fellépő hőmérsékletemelkedés olyan rövid tartamú, hogy ennek a cső elektródáira hátrányos be­folyása nincs. Ismeretes már izzólámpa bura járnak és 30 zárótesténlek egymáshoz erősítése * olyan anyagból álló üveggyűrű segélyével, mely­nek olvadási pontja alacsonyabb az egymás­hoz forrasztandó részek anyagáénál. Ez eset­ben külön, gyűrűalakú üvegtestet alkalmaz­tak, úgy hogy járulékos építőrészt tettek hozzá, ami az előállítást bonyolultabbá, teszi, 35 erős torzulásokat okoz és az egyes lámpák vagy csövek méretei közötti egyezést meg­hiusítja. Ez az előállítási mód ezért alkal­matlan tömmeggyártással előállítandó edé­nyek számára. Továbbá javasolták már víl- *0 lamos kisütőcső kerámiai anyagból álló ré­szeinek egymáshoz erősítését olyan üveggel, melynek olvadáspontja alacsonyabb, mint amaz anyagé, melynek segélyével az áram­bevezetések a csőfalba voltak erősítve. To- 45 vábbá ismertették már villamos kisütőcső üvegből álló burájának az üvegtalphoz öm­lesztőszerrel való erősítését. "Valamennyi esetben a tágulási együtthatót nem; vették figyelembe. Végül ismeretes villamos kisütő- 50 csőhöz való, kerámiai anyagból álló tárcsát és a fémfal egy részét egymáshoz erősíteni olyan üveggel, melynek tágulási együtt­hatója valamivel kisebb, mint a kerámia­tárcsához alkalmazott ,anyagé. Ea esetben 55 szó volt üveg- vagy zománcféleség szükséges közbeiktatásáról, mert másként lehetetlen volt a cső kerámiai és fémrészét levegővel szemben tömítően egymáshoz erősíteni. A ta­lálmány alapját képező probléma, nevezete- 60 sen hőmérsékleti befolyások elhárítása az ilyen zárt edény belsejétől, emellett szerepet nem játszott, mert a belső rész szerveit csak azután szerelték, miután a kerámiai és a fé­mes részt egymáshoz erősítették és a bura- 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom