133444. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús szivattyú
2 Í3ÍJ444. sósak. A működtető folyadék (a és b) csővezetékei a szivattyú hengerétől a (c és d) dugattyúk hengereihez vezetnek. Amikor a szivattyú (k) dugattyúja a felső 5 löketirányváltási (holtponti) helyzetből lefelé halad, a (b és a) vezetékeken át nyomóvíz hat a (d és c) dugattyúkra. Az alsó (f) szívószelep, azonban mégsem képes kinyílni, lévén az (f) szeleptestnek jobboldali 10 végfelülete, melyre a nyomóvíz hat sokkal nagyobb, mint akis (d) dugattyúnak ugyancsak a nyomóvíz hatása alatt álló baloldali végfelülete. A felső (e) szívószelep ellenben kinyílik, mert a (c) kis dugattyú baloldali 1" végfelülete a nyomóvíz behatása alatt áll, míg a hozzátartozó (e) szeleptest jobboldali nagy homlokfelületét csupán a sokká] kisebb szívónyomás terheli. Löketirányváltásnál a kis (c), illetve (d) 20 dugattyúnak felülete mindig mentesül a ráható víznyomás alól és az egyes dugattyúk mellett alkalmazott visszanyojmjó rúgó a dugattyúkat visszalöki. A szívószelepeknek csukódni kell anélkül, hogy a hozzájuk tar-25 tozó (c) vagy (d; dugattyúkra ható víznyomás ezt megakadályozná, Imiért másodpercek töredékével késedelmes záródás erős szelepütések'et és vízlökéseket okoz. Avégből, hogy a helyes időben bekövet-30 kező záródást minden körülmények között biztosítsuk, az 1. ábrán szaggatott vonalakkal rajzolt (i) és (1) csöveket vagy csatornákat alkalmazhatjuk, amikor is a nyomólöket kezdetén a (c), illetve (d) dugattyú 35 mindkét oldalára csapódik fel a nyomó víz. E csatornák híján előfordulhat, hogv az (e) szelep még nyitva van — amikor a szivattyú (k) dugattyújának az alsó löketirányváltási helyzetből való felfelémeneténél 40 a kis (c) dugattyú víznyomás alatt áll, amikor is az (e) szelep ellen jobb felől áramló nyomó víz ezt megkerüli, anélkül, hogy azt zárni képes volna, mert ennek a kis (c) vagy (d) dugattyú ellenszegül. Az (i) és (1) 45 csatornák alkalmazásánál azonbían a (c) vagy (d) dugattyúk az (e) vagy (f) szívószelepek záródásával szemben ellenállást nem ké-PJesek kifejteni, iniert a kis (c) es'(d) dugatytyúk mindkét oldalt éri ekkor a nyomóvíz. 50 A berendezés leegyszerűsítése végett a kis (c) és (d) dugattyúk alkalmazásától el is tekinthetünk, amikor is a nyomóvíz az (a) és (b) csöveknek fűvókaszerű végein át fejti ki hatását az (e) és (f) szeleplek rúgótáuyér-55 jára, mint a 2. ábra szemlélteti. Az 1. ábrán szemléltetett pjéldaképeni kiviteli alaknál az (a) és (b) csövek furatok révén haladnak a szivattyú hengerének külső falán át, valamint torkollnak a szivattyú hengerébe. Ez elrendezés azonban nemcsu- (i0 pán hozzáférhetetlen tömítésekkel jár, hanem a henger belső részének (pl. perselyének) állandóan azonos, pontosan radiális beállítását is igényeli a szivattyúhenger tokjához képest, avégett, hogy az (a) és (b) (;5 csövek átvezetési- vagy betorkolási nyílásai az összes falakban, melyen áthaladnak, állandóan fedésbe kerüljenek. Ez azonban bizonyos esetekben kényelmetlen lehet. 70 Ezt a kényelmetlenséget a 3. ábra szerinti elrendezéssel szüntetjük meg. Ennél a kiviteli alaknál a nyomószelep tokjából kiinduló (m) cső csatlakozik a szívószelep tokjához, két torkolattal a szívó- 75 szelepek magasságában. A nyomóvíznek a szívószelepek nyitóberendezéséhez való áramlását két mémlbránvezérelte (n) és (o) szelep ellenőrzi (az I. és 2. ábra szerinti dugattyúk • vagy fúvókás csövek.) Az (n) és 80 (o) szelepek membránjait az alacsonynyomású gőzhengerben mindenkori uralkodó nyomás összekötő (a kapcsolt hengerek közötti gőznyomás) vagy kiáramló gőznyomás — a zárás értelmében terheli. Amíg 85 az összekötőnyomás elegendő arra, hogy az általa mindenkor működtetett szelepet zárva tartsa, a membránra ható kiáralinjási nyomást az (n) és (o) szelepkúpokra ezek nyitásának irányába ható víznyomás es a nyitó 90 rúgó nyomása együttesen legyőzi és a kérdéses szelep nyílik, minek következtében a szivattyú megfelelő szívószelepe kinyílik. Szabadalmi igénypontok. 1. Dugattyús szivattyú, jellemezve olyan szí- 95 vészel epekkel, amelyeknek nyitó mozgását a 'szivattyú nyomóoldalának nyomása vezérli. 2. Az 1. igénypont szerinti dugattyús szivattyú kiviteli alakja, azzal jellemezve, 100 hogy a szívó szelepek (pl. e és f) egy-egy dugattyú (pl. c és d) által rúgó nyomása ellenében működtetett lökőrúd mozgási körzetében vannak és hogy a dugattyúk (pl. c és VI) kisebbek, mint a hozzájuk 105 tartozó szívószelepek (pl. e és f). 3. A 2. igénypont szerinti dugattyús szivattyú kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik dugattyúhoz (pl. c vagy d) vezető nyomóvízvezetéktől (pl. a vagy b) no összekötő-csővezeték (pl. 1 vagy -i) halad a másik dugattyúnak (pl. d vagy c) az ellennyomású rúgó által terhelt oldalára.
