133392. lajstromszámú szabadalom • Járművek légnyomásos fékeinek vezérlőszelepe

133392. 3 feszültséglét is csökkentjük, db a (18) rugói feszültségét változatlanul hagyjuk, akkor a 4. ábrán látható nyomásgörbét kapjuk. Itt a hiszterézis nagy. Ennek oka a következő: 5 Ahhoz, hogy a (15, 17) beömlőszelepet nyis­suk, a (18) rúgió feszültségét a (4) rúgó fe­szültségte útján le kell győzni. Az; ehhe« szükséges löket nagyfelületű dugattyú és erős rúgó esetében kisebb, mint kis du-10 gattyú és gyenge rúgó alkalmazásakor. Hogy már most a két szeleppel azonos löket mellett ugyanazt a hiszterézist létesítsük, vagyis a beömlőszelepet nyissuk, a kis dú­gattyúfelületű szelepnél a beömlőszelep (18) 15 rugójának feszültsége megfelelően cseké­lyebb kell, hogy legyen. Ebből azonban a szelep tömítetlenségia származik. Kis tömí­tetlenségek fékezés közben megengedbetők. A fék oldott állapotában azonban a sze-20 lepnek feltétlenül tömítenie kell. Ezt olyan szeleppel valósíthatjuk meg, melynek be­ömlőszelepet gyenge (18) rúgó terheli, de maga a szelep erős rúgóterbelés alatt áll, a 2. ábra szerinti megoldásnál pedig úgy.( 25 hogy a beömlőszelepbez erős (18) rugót és az (5) közbenső rugót alkalmazzuk. Az 1. ábra szerint az előtétszelep a fék oldott helyzetében zárva van. Fékezéskor az \1) lábitólappal a (6) dugattyút a (4) 30 rúgó összenyomása közben lefelé mozgatjuk. mindaddig, míg csak a (7 8) kiömlőszelep nem zárult. Ezzel egyidejűleg az előtétsze­lep is nyílik, míg a beömlőszelep niégl zárva van. IIa most a féket tovább működ-35 tétjük, akkor a (15, 17) beömlőszelep a (4) rúgó feszültségének csekély növe­kedése közben nyit és a szabályozási fo­lyamat megindul. A hiszterézis a rúgó kis nyomáskülönbsége következtében csekély, 40 Amikor a (6) dugattyú a szabályozás köz­ben elmozdul, ve'e együtt az előtétszelep is mozog. Ennek a nyomás lefolyására nincs 2 rajzlap behatása. Á szabályozás közben a (6). du­gjáttyú lökete nem olyan nagy, hogy az előtétszelep záródnék. Ez csak akkor kö- 45 vetkezik be, amikor az (1) lábitólap a ki­indulási helyzetbe tér vissza. Az a körül­mény, hogy a (4) rugóval az előtétszelep (14) rugójának feszültségét is le kell győzni, jelentőség nélküli. 50 A 2. ábra szerinti kivitelnél ugyanezt a hatást az (5) rúgó alkalmazásával érjük el. Ebben az esetben a beömlőszelepnek erős (18) rugója van. Ezzel a rugóval az (5) rúgó működik szembe. A fék oldott hely- 55 zetében az (5) rúgó csak kevéssé van meg­feszítve. A (18) rúgó a beömlőszelepet tö­kéletesen tömítően zárja. Fékezéskor az (1) lábitólappal a (6) ,duga,ttyút a (4) rúgó­összenyomása mellett addig mozgatjuk le- 60 felé, míg a (7, 8) kiömlőszelep záródotfj. Közben az (5) rúgó js megfeszül és a (18) rúgó feszültségét legnagyobbrészt kiegyen­súlyozza. Most a (4) rúgó feszültségében; beálló csekély különbség a beömlőszelepet 65 nyitja. Ezzel a 3. ábra szerinti kis hisz­terézises nyomáslefolyást elértük, Szahmkámi igénypontok : 1. Járművek légnyomásos fékeinek ve­zérlőszelepe, melyet a beömlőszelep kis 70 rugónyomással terhelt zárórúgója, va­lamint a beömlőszelep elé iktatott, erős rugóval terheit e ősétszelep je'lemeznek. 2. Járművek légnyomásos fékeinek az 1. igénypont szerinti vezérlősze1 epének ki- 75 vi teli alakja, melyet erős rugóval ter­helt beömlőszelep, valamint a beömlő­szelep és a szelepdugattyú közé ikta­tott, a beomlosze'ep zárórúgójának nyo­mását csekély nyomáskülönbözettől el- SO tekintve kiegyensúlyozó rúgó jellemez­nek. melléklettel. Felelős kiadó: dr. Sályi István szabadalmi bíró. Szikra-nyomda, Budapest, V., Honvéd-utca 10. — Felelős: Nedeczky László igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom