133387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húzózárak zárórészeinek a tartószalagjaikra való vitelére és berendezés az eljárás foganatosítására

14 133387. illesztettük a tartóhoz és azon átmenetileg rögzítettük, akkor a tartályfeleket szétnyitjuk annyira, hogy a rajtalévő zárórészecskék leíe é szabaddá lesznek. Ez a nyiíó-5 mozdulat aránylag csekély kell, hogy legyen, úgy, hogy a többi, még a tartályban lévő zárórészecske nem huil ki. A tartályt azután megint kezdeti állapotába állítjuk vissza és a következő rendezési folyató mat kezdődhet. A leírt berendezésnél tehát már elkerüljük a vezető pályákat, melyek mindig is bedugulhatnak, vagy zavart okozhatnak. További szállítóeszköz példáját mutatja vázla-15 tosan a 49. ábra. Ez kotrószerűen dolgozó segédeszköz. Egy (268) tartályba rendezetlenül kiöntött (9) zárórészecskék közé nyúl egy végnélküli (269) szalag, rajta megerősített 20 (270) szedőszervekkel. A szalag (271) és (272) íá.ccákoii fut, melyek állandóan, forognak és a (270) szedőtagokat nyílirányban fel-aláviszik. Az említett tagok tartalmukat a (269) 25 szalag legmagasabb pontjában (10) alakzóra ürítik, amely valamilyen célirányos alakjánál fogva a zárórészecskéket rendezi és a találmány szerint készenlétbe helyezi-Azok a részek, melyek az alakzóban nem R0 találnak helyet, újra visszavezethetők á (268) tartályba, az újbóli felszedéshez. Egy másik eszköz e zárórészek osztályozására kavaró dobszerű forgódobból állhat, melyben viszonylagosan helytálló fel-35 vevő szervek lehetnek a zárórészek szabályos ágyazására elrendezve. Emellett ezek a felvevő szervek maguk is sokféleképen képezhetők ki. Az 50—52. ábrákon ilyen szerkezetű kivitelt látunk. 40 A felvevő szervek ez esetben két vízszintes, egymással párhuzamos csavarmenetes (273) és (274) orsóból állanak, amelyek menetmagassága és menetszelvénye olyan, hogy a zárórészek az egyes menetekberí 45 egymás mellett olyan távolságnyira helyezkednek el, mint amilyen helyzetben végül a tartóikon lesznek. Az orsók egymás felé forognak. Ennek következtében a zárórészek az orsók egyik végétől a másik végéig ván-50 dörolnak. Emellett azon a helyen fogva tartatnak, ahol az orsók legkisebb távolságnyira vannak egymástól, amint az 51. ábrán látható. Az orsók egyik vége forgó (275) dobba 55 nyúl, melynek egyik homlokfala zárt és másik oldalain akkora nyílás van, hogy az orsók rajta kinyúlhatnak, de másrészt a zárórészek a dob belsejéből lehetőleg ki ne essenek. A kívülről alkalmas módon állandóan for- ßo gatott dobon belül köpeny hosszában nyúló (276) lécek vannak, melyek a dobba lazán beöntött zárórészecskéket f elemeik és felülről a (273) és (274) orsókra ejtik. A zárórészecskék; vagy hosszirányban, vagy 65 harántirányban esnek íe az orsókra. A,z első esetben az orsók közötti (277) résen átesnek és megint a dob fenekére kerülnek. Az olyan zárórészecskék viszont, melyek (154) bütykükkel meghatározott irányú haránt- 70 helyzetben esnek le az orsókra, az 51. ábra szerint állnak be és így szállíttatnak kifelé az orsókon. Az olyan zárórészecskék, melyek bütykükkel ellenkező irányban állnak be, az orsómenetek megfelelő profilozása 75 folytán az 50. ábrán Iáható módon keresztülesnek és így vagy a dobba hullanak viszsza, vagy a (278) gyűjtőaknákba , esnek, melyek az orsók alatt, velük párhuzamosan állanak és megtöltésük után kivehetők. 80 Ha az orsók tele vannak zárórészecs;kékkel, vagyis az összes rések ki vannáik töltve, akkor a részecskéket valamely külön szerkezettel levehetjük, vagy pedig a (279) aknába hagyjuk esni, mely az orsók vége 85 felé van elrendezve. A leesést úgy érjük el, hogy a megfelelő helyen az egymással szemben álló orsómenete.k (280) és (281) helyeken olyan szelvényűek, hogy a (154) bütyköket alátámasztó rész hiányzik és en- i'O nélíogva a zárórészecskék áteshetnek és a (279) aknába hullhatnak. Két orsó helyett egy orsóval is beérhetjük. A második orsót ekkor helytálló el.e.iágy helyette í i. Ilyen elrencéiést; mutat 95 példaképen az 53. és 54. ábra. A (282) orsó itt ismét csavarszerű menetekkel van ellátva; emellett egyszerűség kedvéért az 53. ábrán a (282) orsó alsó fele el van hagyva. Az orsó forgatása 1(0 folytán tehát a mélyedésekben, vagyis az orsó magján ülő (9) zárórészek az orsó hosszirányában továbbíttatnak. Az orsómenetek szelvénye viszont olyan, hogy a zárórészek szabályszerűen csak egy- 1(5 féle helyzetet foglalhatnak el, míg «más helyzetben a zárórészek leesnek az orsóról. Ezt a szabályos helyzetet az 53. és 54. ábra tünteti fel. Ennek elérésére fontos a (283) lépcső, amelyen a (154) bütyök az 54. ábrán 1 lelátható módon elhelyezkedhet. Ebben a helyzetben a zárórészek megmaradnak az orsón, mialatt azon továbbíttatnak, minthogy a zárórészek szárai akkor az ellentámasztó (284) lemezén állanak. E lemez egyik ol- 115 dala (285)-nél valamivel magasabb, hogy a zárórészek, amelyek az orsó forgása köz-