133387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás húzózárak zárórészeinek a tartószalagjaikra való vitelére és berendezés az eljárás foganatosítására

13338t. ki már azért is, mert, mint említettük, a zárórészeket egyidejűleg többesével, vagy pedig gyors egymásutáni sorrendben kell készenlétbe állítani A közbenső tag tehát 5 általában olyan tárt képvisel, amelyben a zárórészeket sorokba rakjuk^ Ez; az össze­rakás akár függőlegesen egymás fölé, akár vízszintesen egymás mellé és végül függőr legesen és vízszintesen történhet. Ha a ré-10 tegezé» függélyes és vízszintes, akkor a köz­benső tagot a találmány szerint két tárra osztjuk, amelyek egyike a zárórészeket egy­más fölé, a másik pedig a kellő közökkel egymás, mellé rétegezve, tartalmazza. Az ló egyes tárak emellett célirányos módon, egy­máshoz képest célirányosan mozgathatóan vannak elrendezve. Ä tárat a készen kialakított zárórészeket felvevő elosztó táplálhatja, de több ilyen v() elosztót is alkalmazhatunk. A tár táplá­lása úgy is történhet, hogy a tár elébe van iktatva az a szerszám, amelyben a zárórészek készülnek, p. o. egy csákozó be­rendezés. Minthogy tudvalevőleg több záró-25 rész egyidejű készítésére alkalmas csá­kozó szerkezetek is vannak, ez lehetővé teszi a tár kielégítő táplálását. Emelletí arról is gondoskodhatunk, hogy a tárban, amelyben a zárórészek egymás me'lett fel-80 halmozódnak, a továbbítás az előállítási mű­veletnek megfelelően menjen végbe. Ha te­hát pl. a csákozásnál egyidejűleg öt záró­;rész készül egyszerre és azután a tárba kerül, akkor a tárat mindien egyes eset-35 hen olyan távval kellene továbbkapcsolni, mely az öt zárórésznek és ezek közének megfelel. A tárakat célszerűen vízszintesen egy­más rnellé rendezzük el, minthogy ez me-U) chanikailag kedvező viszonyokat teremt. Emellett az alsó tárat a találmány sze­rint pl. aknaszerű gyűjtőtartályok alkot­ját, amelyek a zárórészek közeinek meg­felelő vízszintes távolságnyira követik egy-45 mást. A felső tárat egyetlen, vagy több táp­vezeték alkotja. Az első esetben ezt a táp­vezetéket elosztóval egyesítve gondoljuk, míg az utóbbi kiképzés főleg arra az esetre 50 jön tekintetbe, amikor a készítőszerszám jíözvetlen a felső tár elébe van iktatva, A rajz több kiviteli példát ábrázol: Az 1. ábra a találmány szerinti berendezésnek teljes képe, a 2. ábra egy másik kiviteli 55 alak teljes képe, a 3. ábra a 2. ábrának egy részlete alaprajzban, a 4. ábra az 1. ábrá­t­­nak egy részlete metszetben, az 5. ábra ehhez tartozó alulnézet, a 6. ábra oldal^ nézet részben metszve-, a 7., 8. és 9. ábra a gyűjtőaknáknak és a ve!e határos részek 60 alsó részének egy-egy mesxete három kü­lönböző helyzetben, egyik kiviteli alakjá­ban, a 10. ábra a 7., 8. és 9. ábra egy: rés>:létének nagyobb léptékű részletrajza; a llv és 12. ábra a 7., 8. és 9. ábra egy 65 második kiviteli alakjának metszete; a 13. és 14. ábra a. 4. ábrabeli berendezésnek két részlete alaprajzban, a 15. ábra az l.„ ábrabeli berendezésnek egy részlete alap­rajzban, kissé megváltoztatott kÍNÍtelben, a 70 16- ábra a 15. ábrához tartozó oldalnézet részint metszve, a 17. ábra a 15. ábrának egy részlete hosszmetszetben, a 18. ábra a 15. ábrának egy további részlete hossz­metszetben, a 19. ábra a 17 és 18. ábrának 75 egy részlete homloknézetben, a 20. és 21. ábra az 1. ábrabeli berendezésnek egy rész­letét mutatja nézetben részlegesen metszve, kétféle különböző helyzetben; a 22. ábra az 1. ábrának egy részlete nézetben, a 23. 8° ábra ennek alaprajza, ahol feltételeztük, hogy a forgó tag a 22. ábrához képesti 90°-kal el van forgatva, a 24. ábra a hozzá tartozó oldalnézet, a 25. ábra az 1. ábrának egy részlete nézetben, részlegesen metszve, 85 a 26. ábra a hozzá tartozó oldalnézet, rész­legesen metszve, a 27. ábra az 1. ábrának egy részlete nézetben; a 28. ábra a hozzá tartozó oldalnézet, a 29. ábra az 1. ábra­beli elosztónak egy részlete, alaprajzban;, 90 a 30. ábra a 29. ábra l-l vonala szerinti keresztmetszet, a 31. ábra a 30. ábra II—II szerinti hosszmetszete, a 32. ábra az 1. ábrabeli elosztónak egy kiviteli alakja alap­rajzban, a 33. ábra a hozzátartozó hossz- 95 njetszet, a 34. ábra a 32. ábra III—III vonala szeiinti metszet nyi irányban nézve; a 35. ábra az elosztónak egy megváltozta­tott kiviteli alakja ejtőaknákkal, a 36. ábra a hozzátartozó oldalnézet, a 37. ábra az i(,o ejtőaknás elosztónak egy további, megvál­toztatott kiviteli alakja nézetben, a 38. ábra a hozzátartozó oldaalnézet, részben metszve, a 39- ábra a 2. ábrabeli beren­dezéshez való ejtőakna hosszmetszete, a 40. 105 ábra a 39. ábra IV—IV vonala szerinti keresztmetszet, a 41. ábra egy ilyen ejtő­akna nézete további részletekkel, a 42. ábra egy ilyen ejtőakna kezdetének metszete, a 43. ábra a 2. ábrának egy részlete nézet- 110 ben, részlegesen metszve, a 44. ábra a hoz­zátartozó oldalnézet, a 45. ábra beren­dezés a zárórészek kezelésére, a 46. ábra a 45. ábra V—V vonala szerinti, hozzá­tartozó metszet, a 47. ábra a 46. ábra- 115 nak egy részlete nagyobb léptékben, a 48. ábra a 47. ábra felülnézete, a 49. ábra a zárórészek kezeléséhez való berendezés egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom