133380. lajstromszámú szabadalom • Támcsavar, különösen mozdonykazánokhoz

s> Í3338Ő. a tágasabb furattá a hajlító erőkkel szembe» merevebb. De teljesen eltekintve a támcsavartörés megelőzésére irányuló különféle említett ja-5 vaslatok kifejtett műszaki hiányosságaitól, azok megvalósítása a legtöbb esetben a támcsavargyári ás nlem lényegtelen drágítását hozza magával, ami, minthogy a támcsavar tömegárú, gazdaságilag miagyom latba 10 esik. A találmány abból a felismerésből, indul ki, hogy a támcsavarok, különösen a fej végeiken tág#.©tt nyílású ürös támcsavarok alakításánál a Itémcsavarfej és a többnyire 15 hengeres pzárközép közti átmeneti rész kialakítása a támcsavar törésbiztossága tekintetében • nagy fontosságú és hogy a szárrésznek nemcsak külső, hamem belső vonulata* is sziilárdiságteehniikailag különösen előnyö-20 sen kel alakítani. A fej és a szárközép közti átmeneti rész külső és belső vonulatának legelőbb említőit gömbös alakja azzal, a hátránnyal jár, hogy a tartós tömítés okából a falra ílehetőleg merőleges helyzetben 25 ^tartandó fejvégek merev keresztmetszete feleslegesen messzire nyúlik a víztérbe és azután nagyon hirtelen megy át a csekély átmérőjű hengeres szárrészbe, amely ez okból a tűzszekrényfalnak az állókazánköpennyel 80 szembeni hőokozta (eltolódásakor nagyon elferdül. Ez egyfelől imagy támaszerőket idéz elő a falbafogásnál és egyúttal a támcsavar korai tömítetlenné válását a csavarmenet plasztikus alakváltozása következtében- más-35 felől pedig mindenekel&tit nagy hajlító erőket a tágított üregű fej végeknek a középső támcsavar rész furatába való mindkétoldali átmempteimél, mely erők különösen nagy rugalmasságú támcsavaranyagoknál köny-40 nyen okoznak törést. E hátrányokat a találmány szerint kiküszöböljük és egyúttal mind a nagy rugalmasságú, mind a nyújtható építőanyagokhoz egyaránt tartós és gazdaságilag könnyen 45 előállítható támcsavaralakot teremtünk, azzal, hogy úgy a fej vég és a henger as szárrész közti külső átmenetet, mint a fejvégek tágított üregeinek a középső szárrísz szűk üregéba való átmenetét kúposra alakítjuk és 50 pedig oly módon, hogy a falvastagság az átmeneti részben közelítőleg azonos marad. Az átmeneti rész gömbös kialakításának a találmány szeriotiweil való Összehasonlá!!ására egyébként teljesen egyenlő méretű 55 támcsavarckkail végzett kísérletek a találmány szerinti támcsavar törési szilárdságának nagyon meglepő és előre nem látható mértékű növekedését mutatták. Az eurnéulatiücg kiszámítötit ívelt) alakú szárrésszel bíró támcsavarokkal összehason- 60 lítva a leírt új alakításiniak az a tömeggyártásnál nagyon erősen latbaeső előnye, hogy ezeket á tamesvarofcat nem keil, mint amazokat, sablonesztergapadokon a teliből előállítani, mi mejeit az ívelés alakja úgy a 65 támcsavar hosszának. milJt fej átmérőjének függvénye, ami a kerekszámban 40 különféle támesavarhosszra és 5 különféle fejátimérőrje, tehát kerekszámban 200 különféle támcsavarméretre való tekintettel nagy drá- 70 gítást jelentene. Emellett még megjegyzendő, hogy a száralaknak forgácslieszedő szerszámokkal való előállításához a kész fej átmérőjénél nagyobb átmérőjű nyersrudak' szükségesek. Ezzel szemben a találmány 75 szerinti támcsavarok csakúgy, mint az eddig szokásos, de nem törésfoiztos a'-ak, a középső szárrész keresztmetszetével azonos keresztmetszetű ürös rudakból a rúdvégek zömökölésével és egyidejű tágításával kovácsoló 80 gépskisn állíthatók elő, m'i mellett — a támccavarhceszától függetlenül — például 5 kü-őnféV nagyság kialakításához csupán 5 odcraiak szükséges. Oly támcsavarokhoz képest, melyeknél a fejek és a szár közti át- 85 meneteknek csak külső köpenye kúpos, furatuk pedig végig hengeres és a támcsavar végein sem táguló, a tömítés tekintetében lényeges további előny az, hogy az üregeknek a támcsavarvégek hatékony kitágítható- 90 sága szempontjából kedvező alakja megmaradhat. A kúpos üreghez csatlakozó nagyobb, illetőleg kisebb átmérőjű üregek átmeneti helyei, ha szükséges, legömbölyítheitők. 95 A rajz 1—4. ábrái a találmány szerinti támcsavarok hosszmetszetei. Az 1- és 2. ábrák azonos fejátmérőjű, de eltérő hosszúságú támcsavarckat mutatnak, melyek csak a hengeres üregű (a) szárrész hosszúságában 100 különibözneik egymástól, ebemben (b) fejvégeik és a csatlakozó (c) szárátmeneteik teljesen azonos méretűek. A 3. ábrán oly támcsavar látható, melynek hossza és középső szárrészének keresztmetszete a 2. ábrabeltt- 105 vei egyezik, melynek azonban erősebben tágított üregű fejvégsi vastagabbak és ennélfogva a tágított homlokoldali üregek és a szűkebb középső üreg közti kúpos átmenetei meredekebbek. A 4. ábra ugyanazon 110 elv alkalmazását mutatja két fémből való > támcsavarnál melynek (e) .acélmagját, ma"