133367. lajstromszámú szabadalom • Lövészek és fegyverek elrendezése gyorsan mozgó járműveken, különsöen légijárműveken

Megjelent Í947. évi augusztus hó i-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133367. SZÁM. V/h. (XIX/Ü.) OSZTÁLY. — J-4^511'4. ALAPSZÁM. Lövészek és fegjverek elrendezése gyorsan mozgó járműveken, különösen légijárműveken. Junkers Flugzeug- und Motorenwerke Aktiengesellschaft, Deshau. Bejelentés napja: 1928. évi július hó 7. Németországi elsőbbsége: 1927. évi július hó 25. A (lövészeket és fegyvereket légi járművekben leüdig rendszerint úgy hegyezitek el, hogy a itörzaoen lövészáliást rendeztek el, ameiyben a lövész a vízszintes forgókoszo-5 run ágyazott és függo-ieges, síkban rendíthető fegyvert álló helyzetben kezelte. Az kyen elrendezésnek számos elvi hátránya van. Elsősorban aerodinamikus szemponcból hátrányos,, mivel a fegyver ánan-10 dóan, a lövész felső teste pedig megfigyelés és egyéb tjevékenysége közben jelentős lég eilenaiilást létesít." A mindinkább növekvő sebesség, valamint a légijármű íordulékonyságával szemben fennáltió fokozott követel-15 menyek következtében ehhez még hozzájárul, hogy az ekkor fieUépő gyorsulások, melyek a iöldgyorsuliás értékének 6—8-szoirosát is elérik, a lövészre testileg oly kellemetlen hatásit fejtenek ki, hogy a fegyver kezelése, 20 vagy annak tűzbiztonsága kérdésessé válik. A repülőgép vezetőjének a légiütközetben előforduló hirtelen repülési irányváltozásokhoz szükséges gyors elhatározóképessége nehezen egyeztethető össze azzal, hogy a lö-25 vészre is tekintettel kell lenni, aki áüó helyzetben mozgási szabadságának csökkentése nélkül nem csatolható bis biztosan és váratlan billenőmozgások, valamint háton való repülés esetiében könnyen kieshetne. A lö-30 vész eddigi elhelyezése tehát taktikai szempontból is hátrányos volt Aerodinamikai szempontokból és különösen avégett, hogy a lövésznek lefelé jó kilövése legyen, a lövészt és részben a fegyvereket is a légi jármű határfelületén beül 35 fekvő forgó tornyokban helyezték el. Az ilyen eiremdezéíS azonban teret és súlyt igényéi és ezért inkább nagy gépeknél alkalmazható, melyeknél rendszerint sem nagy sebességek, sem pedig oly gyorsulások pl. 40 gyors kanyar, zuhanórepülésből való kihúzás, szárnyon való megforgatáis következtében beálló gyorsulások sem -lépnek fel, minit kisebb, mozgékonyabb harci repülőgépeknél,, amelyekhez a találmányunkat első- 45 sorban szántuk. Ezenkívül a toronynak a mindonkor szükséges hieílyzetbe való beállítása és a fegyver közvetett működtetése, ami a beépített tornyoknál többnyire szükséges, az ilyen kis repülőgépek igen gyors helyzetváV 50 tczásait nem bírná elég gyorsan követni. Hasonló hátrányai vannak annak az ismert elrendezésnek is, melynél a lövész, az ü*ése és a fegyverek együtt közel a súlypontban alátámasztott és függőleges irány- 55 ban k'ifendítbe'tő rendszert alkotnak. A kilendítéshez ebben az esetben önzáró gépezetet javasoltak,, melynél kézi kerekeket és egyéb eszközöket kellett működtetni, aaielyekkc!1; a légi harcban előforduló gyorsan 60 változó helyzetet nem tehetett elég gyorsan követni. A találmány értelmében a lövésznek és a fegyvernek ilyen, a súlypontjában álátá-