133337. lajstromszámú szabadalom • Frekvenciamoduláló kapcsolási elrendezés

Megjelent 1947. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133337. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — L-8948. ALAPSZÁM. Frekvenciamodulált) kapcsolási elrendezés. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 20. Németországi elsőbbségé: 1941. évi október hó 20. Változtatható hangolású rezgéskeltőcső különböző frekvenciáinak úgynevezett re­aktanciacsővel a rajz 1. ábrája szerinti is­mert kapcsolási elrendezésben való modulá-5 lása avval a hátránnyal terhelt, hogy a mo­duláció valamely meghatározott erősségének megfelelő frekvencialöket a rezgéskeltőcső frekvenciakörzetén belül változó. A.z 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés­it) ben a (3) rezgéskeltőcső anódkörében (1) forgókondenzátorból és indukciós tekercsből összetett rezgőkör van, amelyet (4) zárókon­denzátor köt össze a hárompontos kapcso­lással visszacsatolt rezgéskeltőcső vezérlőrá-15 csávái. Az egyenáramú előfeszültséget nagy­ohmos (5) ellenállás vezeti a vezérlőrácshoz, az anódfeszültség pedig az önindukciós te­kercsnek a (7) zárókondenzátorral nagyfrek­venciásán földelt (6) csapolásán át jut el az 20 anódához. A (2) reaktanciafokozat az ön­indukciós tekercs (8) pontjához csatlakozik és így a tekercsnek a (6) és a (8) pont kö­zötti részéhez párhuzamosan kapcsoltnak tekinthető. A (9) vezeték a (10) reaktancia-25 cső anódját köti össze a (8) ponttal, A re­aktanciacsőnek a rezgéskeltőcső feszültségé vei vezérelt körét a (11) kondenzátorból és ohmos (12) ellenállásból összetett rácskör alkotja. A (13) kondenzátor pusztán a rács-80 raak az anódfeszültségtől való elzárására hi­vatott. A (15) pontokon bevezetett moduláló­feszültséget a nagyohmos (14) ellenálláson át keverjük hozzá a nagyfrekvenciájú rács­feszültséghez. A rácskör (Lü és J12) alkotó-35 eleme együttesen a frekvenciától függő fe­szültségosztót lalkot, amely a reaktameiacső vezérlőracsán a rezgéskeltőcső feszültségé­hez képest fázisban 90 fokkal eltolt rács­feszültséget létesít. Ha a rezgéskeltőcső hangolási körzete (cl) 40 és (c2), határfrekvenciáinak aránya 1:2, akkor a hozzájuk tartozó frekvencialöketek aránya változtatható kapacitásként kapcsolt reaktanciacső alkalmazása esetén 1 :8, vál­toztatható induktivitásként kapcsolt reak- 45 tanciacső alkalmazása esetén pedig 1 :2, feltéve, hogy a rezgéskeltőcső hangolását mindkét esetben változtatható kondenzátor­ral változtatjuk, mint az ábrában jeleztük. Igen rövid hullámú, frekvenciamodulációs 50 kapcsolási elrendezésekben a frekvencia­löketnek a modulálófeszültség befolyásolása nélkül, azaz változatlan erősségű moduláció mellett, a rezgéskeltő egész frekvenciakörze­tében egyformának kell lennie. A talál- bb mány e feladatnak a lehető legegyszerűbb eszközökkel való megoldása. A találmány annak felismerésén alapszik, hogy a fent ismertetett frekvenciamoduláló kapcsolási elrendezésben a reaktanciafoko- go zatnak, mégpedig legalábbis a reaktanciacső anódkörének, és a rezgéskeltőcső hangoló­körének a csatolás szorosságára nézve frek­venciafüggő kölcsönös csatolása útján el le­het érni, hogy a frekvencialöket a modulá- 65 ciónak valamely' meghatározott erősségére vonatkoztatva a rezgéskeltő egész frekven­ciakörzetében gyakorlatilag egyforma le­gyen. A 2. ábra az 1. ábra szerinti ismert, modu- 70 Iáit frekvenciájú rezgéskeltőfokozatnak nagyfrekvenciás helyettesítő kapcsolási váz­lata. (1) 'a, rezgéskeltő öngerjesztéses han­golóköre; a kör indukció 'ekercsének (6),

Next

/
Oldalképek
Tartalom