133336. lajstromszámú szabadalom • Térbeli vasbetétek lemezszerű alakzatokhoz, különösképen robbanóhatásoknak kitett vasbetonlemezekhez

4 I3333ti. A rézsútos rúdnak a 6. és 7. ábrákon szeml étetett módon való elrendezésével, melynél a rácsfonadékra merőlegesen álló további rácsfonadék-rendszer keletkezik, az .5 1.—5. ábrákon ismertetett kiviteli alakhoz képest azlt az eCőnyt érjük el, hogy kisebb vasmennyiségre van szükség arra, hogy a, vasbetonlemezeket megfelelőképpen vasbetétezzük. 10 A betéteknek a 8—18. ábrák szerinti kiviteli alakja zeg-zugosan hajlított rudak alkotta térbeli betét, mely különbözőképpen vjan egymásba helyezve avégből, hogy a vaisibetonlemezekinek a robbanóhatások által 15 veszélyeztetett övezeteit megfelelőképpen bizosítsák. , A 8. és 9. ábrán látható kiviteli alaknál & zeg-zugosan hajlított (17) és (18) rudak két egymásra merőleges síkban vannak elnen-20 dézve. E rudak úgy vannak egymásba her lyezvie, hogy az egyik irányban haladó rudak felfelé irányított sarkai alá a másik irányban haladó rudak lefelé irányított sarkai kerülnek. A rácsokat alkotó egyes 25 rudakat ,a lemez szélével párhuzamosian, egymásra merőlegesen haladó hosszanti (19) rudiafe kötik össze egymással megfelelő módon. A 9. ábrán a (20) nyíl jelöli iazt a vetületirányt, amelyen a térbeli betétet te-30 kintjük. Ebben az ábrában az egyes zegzugosán hajlított rudiak úgy vámnak egymással párhuzamcíían elrendezve, hogy a rez:iutoa szárak elfedik egymást A szárak szöghelyzete tetszőleges lehet, miért is 35 példaképpen célszerűen egyenlőszárú három. szögek módjára hajlítjuk a rudakat. A 9. ábrán látható elrendezésnél különállóan készített egyes rácsalemeket a 8. ábrán berajzolt (21) nyilak irányában egymásba állít-40 juk. A 8. ábrán szemléltetett rácselemekből kialakított betét második kiviteli alakját szemlélteti a 10. ábra. A vasbetonlemez emellett sokkal több vasat tartalmaz, mint a 45 9. ábra szerinti kiviteli alaknál. A (17), (18) rácselietmek úgy vannak itt párhuzamosan, egymás mögött elrendezve, hogy egy elemnek mindenkor felfelé álló csipkézete fedi a rákövetkező párhuzamos rácselem hézagait. 50 A második rácscsoportot ekkor úgy állítjuk az első 'csoportba, hogy a második csoport mindegyik rácselemének a síkja az első csoportnak egymáshoz képest eltolt rácscsipkézete közé a középre kerül. Ennél a 55 kiviteli alaknál a két csoport rézsútosan fekvő szárai a keresztezési • pofiitokon mindig közepükkel érintkeznek egymással. A rácsszerű elpmeik eltérő kiviteli alakját a 11. ábra szeműéi téti, mégpedig itt egyes rácselem szárai felváltva állnak, függőlege- ö0 sen és rézsútosan, minekfolytán a zeg-zugos vonal fürészfogszerűen halad. A rácsos beiét felépítésére ezeket az elemeket eiönyösen úgy rendezzük el, hogy két-két egymást követő elem ellentétes irányú, tehác mint 55 lalhogy a 11. ábra mutatja, az egymással párhuzamos racseiemek reie a kuiuzow vona-ial rajzott helyzetet, másik fele pedig a szaggatott vonalakkal rajzolt helyzetet foglalja el. Ily elemekből vaió rácsos betét szerkezetét 70 a 12. ábra mutatja. A felváltva ellentétes irányú rácselemek első csoportjára merőlegesen az ugyancsak felváltva ellentétes irányú rácselemek második csoportját rendezzük el. E mellett.az egymással párhuza- 75 mos elemek síkjainak távolsága előnyösen azonos a rácselemen belül a függőleges rácsrudak távolságával, mimellett minden egyes függőleges rúd a másik rácscsoport négy függőeleges rúdja által alkotott négy- 80 zet közepén van és a rézsútos rácsrudak a keresztezőpontokon érintkeznek egymással. A találmány további példaképpeni, kiviteti alakját a 13. és 14. ábrák szemléltetik mégpedig az egyes rácsszsrű eiiem itt is egy 85 rúdból van, mely úgy van meghajlítva, hogy a zeg-zugos vonal szárai részben függőlegesek és részben rézsútosak, még pedig úgy, hogy a rácsszerű elem egyes szakaszai felváltva M-alakúak és W-alaKúak. E rács- 90 elemeket, mint ahogy a 14. ábra mutatja, úgy rendezzük el, hogy minden csoportban a függőleges rudak fedik egymást és az M-és W-alakú szakaszok egymáshoz _ képese eltoltak. A rácsszerű elemek második cso- 95 portját a 13. ábrán a (21) nyilakkal jelölt helyeken az első csoportba állítjuk be, mint ahogy a 14. ábra mutatja, ismét úgy, hogy a második csoportnál is fedjék egymást a függőleges rudak és az M- és W- 100 alakú szakaszok váltogassák egymást, amikoris a rézsútos rudak ismét közepeikkel érintkeznek egymással. A 15. ábra mutatja, hogy a rácsfonadékokat alkotó egyes rudaknak nem kell éles 105 élekkel meghajlítva lenniök. hanem, hogy a rudak hullámos kialakítása is lehetséges. A hullámvonal a hajlítási helyeken kisebbnagyobb görbületi sugarú lehet, minekfolytán a betonnak különösen rudak palástnyo- no másától való túlságos igénybevételét elkerüljük. A találmánynak a 8—15. ábrák szerinti kiviteli alakját főképpein kisebb falvastagságú vasbetonlemezeknél alkalmazhatjuk kü- 115