133321. lajstromszámú szabadalom • Adóberendezés irányvonalak létesítésére
2 133321. frekvenciájú nagyfrekvenciás feszültség közül a kisebb amplitúdójú feszültség mindig elnyomódik. Ennek oka a modulált frekvenciájú rezgésekhez való vevőkészülék műkő-5 désében rejlik. A vétel E helyén (la. ábra) az A frekvenciával modulált sugárzás a = Es amplitúdójú nagyobb, mint a B frekvenciával modulált sugárzás b = En amplitúdój'ai, ennélfogva az E helyen csak az A frekvencia 10 hallható. Az irányvonalon, amelynek mentén a két sugárzás ampiltúdójiai egyforma, mindkét frekvencia hallható. Ugyanezt észlelhetjük a 2b. ábrában vonalkázással jelzett váltakozói moduláció esetén is, azaz az irány-15 vonaltól való eltéréskor a mindenkori kisebb amplitúdójú jel egy általain nem jelentkezik, mert ennek amplitúdója az irányvonal, kivételével mindenütt kisebb, mint a mindig jelenlevő nem modulált sugárzás ampli-20 tudóji». A modulációt a vevőoldalon abban, a billentyűzé.si ütemben halljuk, amelyhez, a nagyobb vételi feszültséget létesítő modulált nagyfrekvenciás sugárzás tartozik. A vételkor fellépő jelenségeket a követke-25 zőkben három példa nyomán magyarázzuk, még pedig abból kiindulva, hogy a vétel helyén egy modulált frekvenciájú Es amplitúdójú rezgés és a nem modulált, En amplitúdójú alaprezgés van jelen. A viszonyok 30 ugyanazok maradnak akkor is, ha a vétel helyén ugyanaz a nagyfrekvenciás alaprezgés két különböző frekvenciával modulált alakban jelentkezik. A vétel helyén uralkodó viszonyokat a 85 2—5. ábra szemlélteti. A vételi helyén egymásrahelyeződő nagyfrekvenciás rezgéseknek Gauss-féle sugarakkal vató rajzos ábrázolásakor a, modulált frekvenciájú rezgés Es sugarát a nem modulált 40 (o/) rezgés állónak féítételezetí! En sugarának frekvenciájára vonatkoztatjuk, minek folytán Es zérusfázisszöge erre a frekvenciára rögzített. A frekvenciamoduláció ä (9) zérusfázisszögnek a moduláció szerint 45 olyan ingadozásában nyilvánul meg, amely mellett a szögnek az idő szerinti differenciálja; egyenlő a moduláló rezgéssel. Az IŰH frekvencialöketet, amely a modulált frekvenciájú rezgés legnagyobb és legkisebb 50 pillanatnyi frekvenciája különbségének a modulációs rezgés amplitúdójának megfelelő fél értéke, 2 n. 10000 nagyságúnak vesszük. Ha emellett a moduláló rezgés w körfrekvenciája 2 íz. 100, akkor TMH ; = 100. Az, Es w 55 sugár zérusfázisszögének a. modulált frekvenciájú rezgés meghatározó Es. cos (0/1-j . sin ói t) kifejezésben az — . sinwt nagyság telel meg, vagyis a, jelen esetben 100.sin wt. A 100 ívmérteknek megfelelő szögérték: 60 1°° . 360» = 15, 92.360° = 5780». A 2. ós a 4. ábrában az OA szakasz ábrázolja az En sugarat. Az időbelileg változó <p zérusfázisszögű Es -"= AP sugár az A pontból indul ki. Minthogy z 'o szög az időben a mo- (55 dulációs rezgéstől függően változik, az Es amplitúdó ellenben változatlan marad, az Es sugár hegye az A pont körül rajzolt körön mozog. Az eredő Er sugár En és Es mér tani összegezéséből adódik; ezt a sugarat az 70 OP5 szakasz ábrázolja. Az Er sugár az En sugárral VI fázisszöget zár be. Minthogy az Er sugár hegye az Es sugáréhoz hasonlóan az A középpontú körön mozog, Er és VF is vál'czik az idő függvényében- Az eredő Er su- 75 gár amplitúdóját és v' fázisszöget az OAP háromszög határozza meg. 1- példa (2. ábra): E példa azt az esetet tárgyalja,, amelyben az I=r - = n amplitúdóviszony értéke 0,8, az,az 80 a vétel helyé'n a nem modulált rezgés kisebb a modulált frekvenciájú rezgésnél. A ©szög,egy moduMeióperiódus alatt 0"-ró! + 5730"r'a váltcziik, majd 0"~on át — 5730"-ra és végül újra vis&zatér 0"-iia, azaz az Es sugár mind- 85 egyik periódus alatt majdnem 16 fordulatot vjágez mindkét irányban. Ez idő alatt az Es = AP sugár végpontja az A központ körüli Es sugarú körön mozog, minthogy az amplitúdó állandó mariad. A 2. ábra az első 90 negyedperiódus idejére, amelyben -~ értéke mH-ról 0-ra csökken, az A pontra vonatkoztatott poláris koordináták ízerinti ábrázolásban, mutatja a minden 9 szöghöz: tartozó do» , •--Y = mH .COS<üt 9:> fit szögsebességet, vezérsugár alakjában. Ennek eredménye-képen a 9 szög 15,92 fordulatát jelző csigavonalat kapunk. Az ábra különböző 9 fázisszögekhez tartozó háromszögeket mutat, A 180—360 fokos 9 szögek- 100 bez tartozó háromszögek a 0—-180 fokos <p szögekhez tartozó háromszögeknek az OA sugárra vonatkoztatott tükörképei ,s ezért nincsenek külön ábrázolva. Az ábrából láthatjuk, hogy a v Fszög ugyanolyan mértékben 105 változik, mint a 9 szög, de az OP sugár
