133305. lajstromszámú szabadalom • Ékszíj

Magjelent 1947. évi július hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 133305. SZÁM. V/e/l. OSZTÁLY. - B-15414. ALAPSZÁM. Ékszij. Dr. Biischer Friedrich vegyész Berlin, Charlotten burg". A bejelenté? napja: 1942. évi április hó, §. Németországi elsőbbsége; 194L évi április hó 20. Ékszíjakat vagy egészben egyetlen darab anyagból állítanak elő. vagy pedig azokat azonos vagy különböző sinyagok részeiből állítják szerkezetileg össze. Amennyiben 5 bcrt használnak szerkezeti anyagként ugy két vagy több réteget, célszerűen krómbőrb&! összeraknak, ös.szeenyveznek, szegecseinek és dróttal összevarrnak, vagy pedig kis szíjkeresztmetszetek esetén a szíjakat egy 10 darab anyagból vágjuk ki. A gumi ékszíjaknak fonalbetéteik és szövetből való borítószalagjaik vannak, minthogy a gumíanyag önmagában tartós igénybevétel céljaira túl engedékeny. A húzóerőt felvevő betétek 15 bevitele gyakran különösen kölflségies formák alkalmazását teszi szükségessé, amelyekben a szíjat felépítik és vulkanizálják. Gyakran textilanyagokból való védőborítások is szükségessé válnak, hogy a szíj kopását 20 elkerülfjük. Ami az ékszíjaik alakját illeti, folytonos és megszakított összefüggésű ékszíjakat különböztetünk meg. Fogazott ékszíjaknál a fogaikat például úgy állítjuk elő, hogy a 25 szíjból anyagot távolítunk el. Ismeretesek o?y szíjak is, melyeknek alsó része lyukazott. Hasznának továbbá már olyra ékszíiakaí1

is, melyeknek hátrészén fafposszíiszerű kJszél'esietíé's van. mimellett a kiDo^szíjrész 30 húzósza'lágként működik és magára az ékszíjra a súrlódó erőátvitel feladata há'r

ul. Az ékszíjaknak ezek a különböző fajtái különböző anyagokból vagy részdarabokból vannak ösiszeállítya, tehált) nem homogének, mimellett az említett részek gyakran mecha- 35 nikailag és vegyileg különbözőképen viselkednek. A gumi fiziksiilíag és vegyileg csak korlátozö'-t mértékben áUékony. A rugalmas eBenállás már aránylag szűk hőmérséklettartományban níagyobb ingadozások- íO nak van kitéve. A gumi 0 C° körüli és az alatti hőmérsékleten kemény, 60 C° feletti hőmérsékletre való melegítésnél pedig lágy lesz. Minthogy a lágyulás már közepes hőmérsékleteken bekövetkezik a súrlódási és, 45 deformációs meleg által előidézett hőmérsékletemelkedéist szűk határok közé kell szorítani. A bőr tág határok között ugyancsak nem hőmérséklet álló. Növényi cserzésű bőr kb. 5° 50 C° feletti, krómeserzel'it bőr pedig kb. 90 C° feletti hőmérsékleteken törékeny lesz. A bőr szakítószilárdsága pedig ugyanazon darabon bélül, valamint & bőr származása szerint, tág határok között ingadozik. 55 A gumit sok hatóanyag, például különböző összetételű és sűrűségű olajok vegyileg megváltoztatják. A szövedékből vagy szovedékb'etétekből való szíjakat, például savak vagy alkáüák, valamint nedvességnek a be- 60 tétekbe vnüó behatolása, különösen hibás részieken és az

összekötőszer,vek kapaszkodás! helyein vegyileg ugyancsak befolyásolják. Mindezeknek a szerkezeti anyagoknak 65 kerfjs tulajdonságuk' az, hogy egyes részek vagy a végek nem köthetők össze csupán magiániaik a szerkezeti anyagnak a felhasz-