133275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eszköz villamos kisütőedényekhez való síma emissziós réteggel borított katódák előállítására
Megjelent 194?. évi július hó 15-óii. MA6YAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 183275. SZÁM. VJI/dL. OSZTÁLY. — T-6973. ALAPSZÁM. Eljárás és eszközök villamos, kisütőedényekhez való sima emissziós réteggel borított katódák előállítására. Telefunkeii Gesellschaft für drahtlose Telegraphic m.b.H., Bérli ii-Zehlen < l orf. A bejelentés napja: 1942, évi november hó 26. Németországi elsőbbsége: 1941. évi november hó 26. Ismeretesek vákuumos szelepcsövek, melyekben] az elektródák távolsága 0.5 mm és amelyeknél a katódán elektroforézissel vagy katalízissel előállított emissziós réteg van, 5 melynek célja szikraszorü kisülések elkerülése. Megállapították, hogy más csöveknél, ***• különösen rácsvezérléses rövidhullámú csöveknél, a k;aif óda durva felülete lényeges zavarokat okozhat. Az ilyen csövekben gyakran 10 f'gyelhetők meg az áthatás ingadoizásai, amelyek csak a katóda durva vagy egyenetlen felületével magyarázhatók. Azt is megfigyel ték, hogy nagyobb feszültségek esetén kiálló óxidrészeeskék leszakadnak,, ami sok eset-15 ben a katóda elpusztulásához vezetett. Ugyancsak egyenetlen felületre vezethetők vissza azok az emissziós nehézségek, amelyek különösen kis fűtőteljesítményű csöveknél földúlnak elő. Ha ugyanis a katóda bevoniaitá-20 nak vastagsága a felület mentén változó, akkor a különböző felületi pontok hőmérsékm^ léte is különböző. A sima felületek előállításához ajánlott katalitos eljárás csak ritka esetekben alkalmazható, viszont az elektro-25 forézissel előállított rétegek felülete fokozott kívánalmak esetén nem mindig elegendő sima. Az elektroforézis alkalmazásakor különösen zavaró, hogy oly kolloidális részecskék, (amelyek önmagukban a legsimább réte-30 geket adják, nem csaphatók le oly vastagságban, amint az szokásos étettartaimú csö __ veknél kívánatos. Ezért felmerült annak a szüksége, hogy m ilyen rétegek felviteléhez alkalmazott eljárásokat, mint például hidegen való felfecskendezést, a réteg felkejnését és az elektroforézist, úgy alakítsuk át, vagy egészítsük ki, hogy azokkal valóban kielégítő mértékben sima felületű, elegendő vastag rétegek legyenek előállíthatók. Tekíntetettel az ilyen emissziós rétegeknek szennyezésekkel ,* és mechanikai igénybevételekkel szembeni érzékenységére, az ilyen javítások nem látszottak könnyűeknek. Megállapítottuk, hogy az eddigieknél simább katódafelületek jó emisszióképességgel ^ állíthatók elő a felület utólagos mehanikus simításával. Eljárhatunk például úgy, hogy az emissziós réteget nedves állapotban fényesítjük vagy fémtesteknél szokásos módon száraz állapot- 5 Q ban tárcsán simítjuk. Ehhez az eljáráshoz alkalmazhatunk csiszolóacélt, különösen nagy katódiafelületeknél, vagy pedig a katódát nedves vagy száraz állapotban csúcsokon futó görgőkön vezethetjük. Profilos, például to- 55 jásdadalsíkú katódáknál a görgőt a profilnak megfelelően kell kialakítani. Körtárcsaalakú katódákat fényesítés közben célszerűen for gátunk. Elszennyeződés meggátlása végett előwyö- 60 sen oly simító eszközt, például görgőt .alkalmazhlaltlunjk, amely; szjerves anyfagjbol készült és amely a súrlódás közben a katóda felületére csak olyan anyagokat visz, ainelyek a katóda