133266. lajstromszámú szabadalom • Rekesztőréteges cella vagy több a rekesztőrétegbe ágyazott rácsal

133266. S legyen, mivel a háromelektródás cső erősíté­séti e távolságok aránya szabja meg. A (4) hártya előállítása után a katódát visszük fel, mely ón, bizmut és kadmium 5 alacsony olvadáspontú, pl. 103 C°~on olvadó ötvözetéből állhat. A 2. ábra szerinti foganatosításnál az egyes részek az előbb ismertetettekkel azonos anya­gokból állhatnak. Az ábrán látható, hogy a 10 rács (6) bevezetőszervének az (1) anódától való nagyobb 'távolságát ismét (7) vastagítás segélyével kaptuk. A vastagítás! itt ezen­felül a bevezetőszerv rögzítésére hasznosít­juk, mely olyan drótból áll, melynek vége (8) 15 spirálissá csavarodik. Ezt a végeit előbb fo­lyékony forraszba (pl. az említett, kb. 100 C° hőmérsékleten olvadó ötvözötbe) mártjuk, majd a (7) vastagításra fektetjük, ahol a for­raszainyag megdermed é|S a (7) vastagítás po-20 lisztiróljához tapad. Ezután az (5); rézréteget felgőzölögtetjük akként, hogy a megdermedt 10 forraszcseppen szétterüljön és így a villa­mos csatlakozást előidézze. Az ezután követ­kező rézjodürré való átváltoztatást, ameny-25 nyire csak lehetséges, a (4) és (4') hártyák közötti rézrétegre korlátozzuk, úgy hogy a (7) vastagításon levő rézréteg vezetőképes­sége megmarad. A 3. ábra olyan cella felülnézete, melynél 30 a felépítés fordítva megy végbe. Mint a 4. ábrán még jobban látható, (3) teatódából in­dulunk ki, mely vagy önálló lemez vagy (2) lemezre támaszkodik. A katódán elsősorban a (4') rekeszitőhártya nyugszik, melyen a sza-35 kadozott vonallal megadott (5) rács fekszik. Az (5) rácsot második (4) rekesztőhártya bo­rítja, melyen az (1) anóda helyezkedik öl. Az anóda poralakú anyagból pl. ólomszulfidból vagy más félvezetőből sajtolt tárcsából áll-40 hat. A (6) bevezetőszervhez képest való na­gyobb távolság elérésére az (1) anódának (9) türemlése van. A 4. ábra szerinti (1) anóda gyűrűalakú. A rács bevezetőszerve itt jólvezető anyagból, 45 pl. rézből készült (10) tárcsa, mely egyrészt az (5) ráccsal ég másrészt a (6) bevezetődrót­tal jó villamos összeköttetésben áll. A drót alsó végét spirálisalakúan hajlíthatjuk és ez­zel a (10) tárcsára forraszthatjuk. 50 A tárcsaalakú anóda belső átmérőjét ak­ként méretezzük, hogy a tárcsa, illetve spirá­lis legkisebb távolsága az anódától nagyobb, mint a (4) rekesztőhártya vastagsága. A rács beveze'fcőszervének befolyását a cella villamos 55 értékeire tehá^ itt szintén kizártuk. Ezt a szerkezetet akkor is alkalmazhat­juk, amikor az anóda a (2) hordólemezen r.yügszik, pl. szelénréteg alakjában, mely esetben a katóda gyűrűalakú és a rács beve­zetőszerve a katóda középső nyílásán van át- 60 vezetve. Az 5. ábrán többrácsos cella foganatosítás! példája látható. ( Az (1) anóda ismét (2) hordozólemezen he­lyezkedik el. Az anóda szelénből, a hordozá- B5 lemez pedig alumíniumból állhat. Az anó­dára polisztirolnak benzolban való oldatából (4) hártyát viszünk fel, melyen az (5) rácsot létesítjük. A (11) kidudorodás, mely gyűrű­alakú és esetleg ugyanabból a szigetelőanyag- 70 ból van, mint a (4) rekesztőhártya, arra való, hogy a (6) bevezetőszervet az anódától a (4) hártya vastagságánál nagyobb távolságban tartsa. Az (5) rácson második (4') rekesztőhártyát 75 létesítünk. Ez terpentinfoen oldott kanad3 " balzsam felvitelével mehet végbe. Erre a hár­tyára a második (5') rácsot ismert módon visszük fel. Ennek a rácsnak olyan (6') beve­zetőszerve van, melyet a gyűrűalakú, szige- 80 telt (11') kidudorodás tart távol. Az utolsó (4") rekesztőhártyát klórgumi­lakknak xilolban való oldatának alkalmazá­sával visszük fel. Végül Rose-féle fémből való katódát vi* 85 szünk fel, pl. fecskendezéssel. Utalunk még arra, hogy az egyes rétegek vastagságainak ábrázolt aránya nem felel meg a valóságnak. A kidudorodás pl. a gya­korlatiban, az egyes hártyák vastagságaival 90 összehiasonlftiva, általában az ábrázoltnál! sok­kal magasabb, mivel a hártyák vastagsága mikronraagyságrendű, míg a (7i> kidudorodás pl. 1 mm vastagságú lehet. TÍovábbá a (2) hordozólemez és a; köizveitlenül ezen levő 9b elektróda felülete álalában sokkal nagyobb, min* a következő hártyák felülete, mert a teljes reszketőréteges cella kapacitásának korlátozása kívánatos. Ezt az ábrákon az fe­jezi ki, hogy a hordozólemez és az ezen köz- 10 0 vétlenül levő elektróda, (esetleg ezenfelül az első rekesztőhártya is) az egyik vagy mind­két oldalon le van törve (a 2. és 4. ábra eredményvonala). Szabadalmi iffétvypontok: 105 1. Reszketőréteges cella, egy vagy több, a reszketőrétegbe ágyazott ráccsal, azzal jel­lemezve, hogy a rács fémes bevezetőszerve a cellában olyan elrendezésű, hogy a be­vezetőszerv távolsága az anódától a cellán 110 át nagyobb, mint a hozzátartozó rács tá­volsága az anódától. 2. Az 1. igényporit szerinti rekeszfóréteges

Next

/
Oldalképek
Tartalom