133266. lajstromszámú szabadalom • Rekesztőréteges cella vagy több a rekesztőrétegbe ágyazott rácsal

133266. S legyen, mivel a háromelektródás cső erősítéséti e távolságok aránya szabja meg. A (4) hártya előállítása után a katódát visszük fel, mely ón, bizmut és kadmium 5 alacsony olvadáspontú, pl. 103 C°~on olvadó ötvözetéből állhat. A 2. ábra szerinti foganatosításnál az egyes részek az előbb ismertetettekkel azonos anyagokból állhatnak. Az ábrán látható, hogy a 10 rács (6) bevezetőszervének az (1) anódától való nagyobb 'távolságát ismét (7) vastagítás segélyével kaptuk. A vastagítás! itt ezenfelül a bevezetőszerv rögzítésére hasznosítjuk, mely olyan drótból áll, melynek vége (8) 15 spirálissá csavarodik. Ezt a végeit előbb folyékony forraszba (pl. az említett, kb. 100 C° hőmérsékleten olvadó ötvözötbe) mártjuk, majd a (7) vastagításra fektetjük, ahol a forraszainyag megdermed é|S a (7) vastagítás po-20 lisztiróljához tapad. Ezután az (5); rézréteget felgőzölögtetjük akként, hogy a megdermedt 10 forraszcseppen szétterüljön és így a villamos csatlakozást előidézze. Az ezután következő rézjodürré való átváltoztatást, ameny-25 nyire csak lehetséges, a (4) és (4') hártyák közötti rézrétegre korlátozzuk, úgy hogy a (7) vastagításon levő rézréteg vezetőképessége megmarad. A 3. ábra olyan cella felülnézete, melynél 30 a felépítés fordítva megy végbe. Mint a 4. ábrán még jobban látható, (3) teatódából indulunk ki, mely vagy önálló lemez vagy (2) lemezre támaszkodik. A katódán elsősorban a (4') rekeszitőhártya nyugszik, melyen a sza-35 kadozott vonallal megadott (5) rács fekszik. Az (5) rácsot második (4) rekesztőhártya borítja, melyen az (1) anóda helyezkedik öl. Az anóda poralakú anyagból pl. ólomszulfidból vagy más félvezetőből sajtolt tárcsából áll-40 hat. A (6) bevezetőszervhez képest való nagyobb távolság elérésére az (1) anódának (9) türemlése van. A 4. ábra szerinti (1) anóda gyűrűalakú. A rács bevezetőszerve itt jólvezető anyagból, 45 pl. rézből készült (10) tárcsa, mely egyrészt az (5) ráccsal ég másrészt a (6) bevezetődróttal jó villamos összeköttetésben áll. A drót alsó végét spirálisalakúan hajlíthatjuk és ezzel a (10) tárcsára forraszthatjuk. 50 A tárcsaalakú anóda belső átmérőjét akként méretezzük, hogy a tárcsa, illetve spirális legkisebb távolsága az anódától nagyobb, mint a (4) rekesztőhártya vastagsága. A rács beveze'fcőszervének befolyását a cella villamos 55 értékeire tehá^ itt szintén kizártuk. Ezt a szerkezetet akkor is alkalmazhatjuk, amikor az anóda a (2) hordólemezen r.yügszik, pl. szelénréteg alakjában, mely esetben a katóda gyűrűalakú és a rács bevezetőszerve a katóda középső nyílásán van át- 60 vezetve. Az 5. ábrán többrácsos cella foganatosítás! példája látható. ( Az (1) anóda ismét (2) hordozólemezen helyezkedik el. Az anóda szelénből, a hordozá- B5 lemez pedig alumíniumból állhat. Az anódára polisztirolnak benzolban való oldatából (4) hártyát viszünk fel, melyen az (5) rácsot létesítjük. A (11) kidudorodás, mely gyűrűalakú és esetleg ugyanabból a szigetelőanyag- 70 ból van, mint a (4) rekesztőhártya, arra való, hogy a (6) bevezetőszervet az anódától a (4) hártya vastagságánál nagyobb távolságban tartsa. Az (5) rácson második (4') rekesztőhártyát 75 létesítünk. Ez terpentinfoen oldott kanad3

" balzsam felvitelével mehet végbe. Erre a hártyára a második (5') rácsot ismert módon visszük fel. Ennek a rácsnak olyan (6') bevezetőszerve van, melyet a gyűrűalakú, szige- 80 telt (11') kidudorodás tart távol. Az utolsó (4") rekesztőhártyát klórgumilakknak xilolban való oldatának alkalmazásával visszük fel. Végül Rose-féle fémből való katódát vi* 85 szünk fel, pl. fecskendezéssel. Utalunk még arra, hogy az egyes rétegek vastagságainak ábrázolt aránya nem felel meg a valóságnak. A kidudorodás pl. a gyakorlatiban, az egyes hártyák vastagságaival 90 összehiasonlftiva, általában az ábrázoltnál! sokkal magasabb, mivel a hártyák vastagsága mikronraagyságrendű, míg a (7i> kidudorodás pl. 1 mm vastagságú lehet. TÍovábbá a (2) hordozólemez és a; köizveitlenül ezen levő 9b elektróda felülete álalában sokkal nagyobb, min* a következő hártyák felülete, mert a teljes reszketőréteges cella kapacitásának korlátozása kívánatos. Ezt az ábrákon az fejezi ki, hogy a hordozólemez és az ezen köz- 10

0 vétlenül levő elektróda, (esetleg ezenfelül az első rekesztőhártya is) az egyik vagy mindkét oldalon le van törve (a 2. és 4. ábra eredményvonala). Szabadalmi iffétvypontok: 105 1. Reszketőréteges cella, egy vagy több, a reszketőrétegbe ágyazott ráccsal, azzal jellemezve, hogy a rács fémes bevezetőszerve a cellában olyan elrendezésű, hogy a bevezetőszerv távolsága az anódától a cellán 110 át nagyobb, mint a hozzátartozó rács távolsága az anódától. 2. Az 1. igényporit szerinti rekeszfóréteges