133247. lajstromszámú szabadalom • Berendezés visszaverő felületek távolságának ultrarövid hullámokkal való meghatározására

Megjelent 1944. évi november Ivó 3-án. MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 133247. szám VII/j. osztály. — F—9856: alapszám. Berendezés visszaverő felületek távolságának ultrarövid hullámokkal való meghatáro-„Fídes Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung von gewerblichen Schutzrechten mit beschränkter Haltung" Berlin. 10 15 20 A bejelentés napja: 1942. évi június hó 3. A találmány berendezés visszaverő felületek távolságának, különösen légi járművek' repülési magasságának, ultrarövid hullámokkal való meghatározására, amelynél az adó sugárzásának frekvenciája két állandó határérték közölt folytonosan változik és a vevőben, a közvetlenül vett és visszavert hullámok szuperponálásából eredő, a keresett távolsággal arányos különbözeti frekvenciát a nullponli átmeneteket •számláló frekvenciamérő méri. Az ilyen eljárással dolgozó mérőberenrendezés hátránya, hogy a mérési körzetet felül, a keresett távolsággal arányosan csökkenő hasznos feszültség és a közvetlen sugárzásnak a frekvencia átfordítása közben változatlanul maradó amplitúdóingadozása közötti viszony határolja. Ezt az amplitudóingadozást az adó és a vevő közötti, a sugárzás okozta csatolás esetén a jármű egyes alkatrészein keletkező viszszaverődések, kábel csatolás esetén a kábel Végein fellépő visszaverődések • okozzák, inert az ilyen kábel lezárása nem fogana-25 tosítható a kellő szabatossággal, úgy hogy fezek a jelenségek ultrarövid hullámok esetén teljes mértékben nem -.szüntethetők' meg. Ennek következtében az amplitúdóingadozás a visszaverő felülettől való iávolság növekedésével mindjobban észrevehető és végül a "különbözeti feszültség szabatos mérését megakadályozza. A találmány célja a fenti hátrány megszüntetése és a mérési körzetnek felfelé, 30 35 tehát a nagyobb távolságok értelmében való növelése. Evégből a találmány értelmében az adóberendezésben oly eszközöket alkalmazunk, amelyek a távolság1

oly mértékű növelésekor, amelynél a közvetlen sugárzás hullámossága téves mérési ered- 40 ményt okoz, az adó frekvenciaközét kisebb értékre kapcsolják át, mint amekkora kis távolságoknál a különbözeti frekvenciának a »méréshez elegendő nagyszámú huHponti átmenetéhez szükséges. 45 A 'találmány lényegét az 1. és 2- ábrák kapcsán közelebbről magyarázzuk. Mindkét ábra két részből áll és mindegyik ábrában a felső diagramm az adófrekvenciát az idő függvényében, az alsó <3ia- 50 gramm pedig az egyenirányítóit vételi, váltófeszültség amplitúdóját az idő függvényében ábrázolja. Az 1. ábrában feltüntetett diagramm szerint az adó frekvenciája a T/2 időszakban IfiO MHz-ről 180 MHz-re 55 növekszik, 'úgy hogy a frekvenciaköz f = 20 MHz. Ha a távolság bizonyos értékét elért, akkor az egyenirányított vételi váltófeszültségnek a közvetlen sugárzás amplitúdójának zavaró befolyású vál- 60 tozása következtében a frekvencia átfordulásakor a felvett példában az alsó diagrammban látható időbeli lefolyása van. Az amplitúdó az —a^-- és —a2— értékek közölt ingadozik. Az ábrákból kitűnik, 65 hogy olyan frekvenciamérő, amely a ,nulipon ti átmeneteket számlálja, ilyen távolságnál már nem a nagyobb frekvenciájú