133240. lajstromszámú szabadalom • Berendezés filmnek vetítőgépek képablakában való vezetésére

Megjelent 1944. évi november ho 3-an. MAGYAR KIRÁLYI wkJ3, SZABADALMI BÍRÓSÁG ALM 133240. szám IX/h. osztály. — K—15981. alapszám. Berendezés filmnek vetítőgépek képabíakaban való vezetésére. Kiangfílm Gesellschaft mii beschränkter Haftung, Berlin. A bejelentés napja: 1942. évi július lió 8. — Németországi elsőbbsége: 1941. évi július hó 4. A találmány berendezés filmnek vetítőgép képablakában való vezelésére és célja az ismeri sík filmvetítéseknél a ve Ülés ben el nem kerülhető éleíkmség^k kiküsxöbö-5 lése. lövegből a lalálmány éiielniében a filméi a képablakkan élei mentén akkéni vezeljük, hogy a film a képablakban hossztengelyére haránlirányhan hell alakban 10 helyezkedik cl. A filmet élein vezető eszközök előn}T

ösen beállílhaló eszközjők, úgyhogy azokkal a film zsugorodása követhető. Ezeket a ,TezeLőcszk őzöket úgy rendezzük el, hogy az azokban fekvő film 15 kél hosszirányú éle közős síkban fekszik. Előnyös, hogyha a filméi élein vezető eszközöket V-a!akú kereszlnielszeltel készítjük, úgyhogy a film a két vezeték között szabadon foglalhatja el ívelt helyzetét. A 20 vezelücszközök a film élein súrlódást okoznak és ez a súrlódás a film szakaszos menesztésekor a film fékezéséhez hasznosítható. Adolt cselben a képablaknak azon, a helyén, ahol a film az ablakba 25 ful a filmet ívelő eszközt rendeztünk el, melynek az ívelt film íveltségének megfelelő alakja van. fia a filmszalagra az élek menlén kifejteti fékező hatás a film megállításához nem elegendő, a fékezéshez a 30 fentcmlíteU és a filmet az ablak előli ívelt alakjába állító eszközi is felhasználhatjuk. A járulékos fékezés azonban számos más módon is foganalosílhaló. Ha a íilmnek ez az ívelése optikai okokból 35 életlenséget okoz, akkor a velílő objektiven ez életlenségel kiegyenlítő optikai eszközöket alkalmazhatunk. A filmet előnyösen úgy íveljük, hogy az konvex oldalát az objektív felé fordítja. A film azonban ezzel ellenléles értelemben is ívelhető. 40 A lalálmány egyik példakénli kiviteli alakját, az ábrák kapcsán magyarázzuk. Az 1. ábra a találmány szerinti filmvezelés távlati képe, a 2. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet 45 keresztmetszete, a 4—6. ábrák további kiviteli alakokat h"mleinek fel. Az1

1. és 2. ábrában 1 a filmszalag, amelyet a 2 .képablaktól oldalt elrendezed 50 két 3 és '1 vezetékben élei menlén úgy; vezetünk, hogy a filmnek a 2. ábrából lálhaíó ívellsége van. A filmszalagol előnyösen olymértékben íveljük, hogy a húr magassága körülbelül 3 mm legyen. Ezt a 55 í'ilmmagasságot normálfilm cselén, amely pontosan 35 mm széles, akkor érjük el, hogyha a filmszalag oldalsó éleinek egymáslóü lávolsága kereken 34 mm. Mivel az ilyen veze léket a film1

nagymértékben 60 igénybe (Veszi, célszerű, hogyha a film oldalvezeíékeiben, legaljább is azokon a helyekéi], ahol ezek a vezeLékek a, filmmel érintkeznek, ellenállóképes anyagiról, például üvegből vagy kemény fémek karbid- 55 jaiból készült 5 bélést alkalmazunk. Ezt a bélést a 3. ábrában Lünlellük lel. A 3. ábrában -felLiinLetelt V-alakii vezetéknél a vezeték egyik szára a képablak síkjával párhuzamos. A 2 képablakhoz a 2. ábra- 70