133228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réteges vagy tekercskondenzátor előállítására

13S2Í"«. 3 hidak induktiv vagy ohmos ellenálláslndá­.suk kövelkezlében .1 röv idzárlali áramai főleg a/ első |)illaiiatl)aii erősen korlátoz­zák. Az igen vékony fegyv érzel nck Irhái 5 elég ideje van ahhoz, hogy az áliiU'-s he­lyén fellépő, aránylag gvenge áram kövel­kezlében ellíinjék. amivel a röv ídzárlal mcg.s/.akad. A/. dvcn kondenzátorokat csa­lolásmen'.c.s kondcnzá'o "oknak ne\ e/.ik. 10 Ilyen (.salolásmcnlcs kondenzálorl ak­ként áliílhaümk elő. hogy a lalálmány szu­rinl elóállíloll kondenzátor ( \n\ik oldal.í-IJ.III hasííékokal készítünk. Ilymődou a kondenzátor! |öí l> részkoudeiizálorra oszl-15 juk, inch ekei a hasilékos <>I<1:111:11 szem­benfekvö oldalon keskeny hidak kőinek össze egymással. I•>y t"f>y és ugvanazon kondenzátoron Jelül keskeny nyelv s/erű fcgyver/elrészekol alakílhahink ki. melye-2o kel a hidak egymással vezel<"e;i kodnk ösz­sze. lakkéul csaloiásmenles kondenzálort állíthatunk elő A hasííékokal a kondenzá-VorleslLe különböző oldalakból kiindulva i; bevághatjuk. 25 Az ilyen hasílékokkal elláloll koidcn­zá'.orleslel ömles/lell anyagin merlíheljük vagy lokbi lielve/hcljük és ömlesz'ell anyaggal önlheljük ki, mely nem csupán e kondcnzálorleslcl veszi kerül. Ii nem a 30 hasííékokal is kilölli. úgyhogv szilárd le -lel kapunk, melynek egyes nyelvszcríí i é­szei egymással s/emben nem mo'dulhaln ak el. il.i a kivágoll kondenzátor tégla!.ipal i­kú, akkor célszerű, ha azl a kiindulási 35 konden/á'.orl :')l olymódon vágjuk ki hogy rélcgezésc a léglaiapalakú kondenzátor hossziránya!-.i h :ránlirányii. Hzzel azl ér­jük el. hogy az eg\e-; fegyvcrzelrélegck IV-hile'.ei k'csiuvex, ami mái" (inni igában is 40 a kondenzátor (.salo'ásmenles'-égél c. e.'­ménye/.i. meri az azonos po'arilású IV ,y­verzel cg\ es réle,eil egvniássil •'•; azáram­leve. e'é.se! ke kény áramhíd ik kólik ö->z­s/e. I'.ze v a hí lak álülés e;elén a i'e.ilel;i) 45 emlí'ell keskeny hidakhoz hasonlóin vi­selkednek. Az ármabevezelcsekel a lalálmány ér­telmében a kiindulási kondenzátorból ki­vágoll konden/á orokon ismeri módon a.V-50 ként rogzithetjük, hogy a kondenzálor kü­lönböző oldalain a különböző pólósakhoz kapcsolt egy-egy fegyverzetet a díeleklri­ku ínszalagok széléig; veze'-üiiA ki és e::ekea az oldalakon poklául a Sehoop-féfe eljá.r,áv -55 sal fémből készüli: bblai ; 1 :almazunk. M hidakat ezután egy-egy polaritáshoz tar­tozó minden egye; fegyvcrzetréteggel vagy menellel összekötjük. A korden/áloráram­bevezelő huzalul e hidakhoz csatlakoztat­juk, például azokhoz forrasztjuk. 60 Hogy e hidak és az egyes IVgyverzelré­szek közöli jó áramvezelésl biztosílsunk. a 1'cgyver/cl részek s/.éleil az azokat hor­dozó dieleklrikumrélegekkel egyiill 180 alall olymódon liajlilhaljnk meg. hogy a 65 fém a kondenzálor homlokoldalain kifelé van fordítva. A híd ekkénl a fegyverzet­fémmel hizlu-saii érintkezik és azon jobbaji lapad. Külön! öző e,leiiáróJ<é|!ességü fegyver- 70 zelekkel készüli kiindulási kondejizájorok­iiil', melyeket iniiiden irányban szétvágunk. . a szélek nem hajlíl halók ki. A rajzok a lalálmány szerinti kondenzá­lor néhány kiviteli |)éldájál szemléJ.lelik. 75 még pi dip» az' I. ábra a kiindulási kondenzálorl .és ab­ból levágóII kjscMi kondenzálorl. a 2. ábra a lalálmány .szerint elöáUíloll (salolásmen'es koiulen/á'orl mulat. 80 A 15. ábra oly kondenzálor ke reszt me:l­szele, inch cl ömleszlell anyagiból UésziH! .;. lairkolat vesz körül. Az l. ál)IM váltakozva (^rendezell. 2 pa­j)írrélegekből és '.i. I IVgyverz elek bői álló 85 kiindulási kondenzálor I végéi nuilalja. A papírréleue^ l'elvállva a kondenzátor kél sz.eml enfi'kvö honilokoldalán az a'lalluk fekvő leg.vverze'ekui lúlnyúlnak A kiindu­lási 1 kondenzálorl önmagában ismeri. 90 Iclszöle^es eljárással állílhaljuk elő. A fém- és p.ipínvlegek vaslag-iágál, valarninl v; .s'agságüknak i'gymáshoz va'ó v'szonyál az ábrán jobb szem'lélliclőség végell lorzí­lollan íür.leiliik fel. K fegyverzelek például 95 az alaliuk fekvő dieleklronios réleg-ie fel­vili, man önálló; például IVJgőzöll. rend­kívül vékony, példáid 0 2 |a vagy ennél vékonyabb ré'e^ek lehelnek. A kiindulási kondenzálorl.'öl az ."i kondenzálorl lefűré- 100 s/ellük. A levág.)tl kondenzátor miiM4kél homlokoldalára a Sehoop-féle eljárással áiMni'.sallakozásokal nlko'ö (i é» 7 veze'ő­hídakal fecskendezii'ujk J'eJ. A 8 ár.ambeve­zeirhuzalokal e hidakhoz J'OJT- szfoll'ik. 105 Az 1 kondenzálorl,ól löhh, külördxiző mérelü kiseJ.l) .") kojideuzálorl váglialujik '": le. Xeni kel azonban l'elléb'enül az 1. áb­rán szeinléllelell ő l.oijdinzál(n-lioz ausonló léglalapalikú kondejizáloi o.kat levágnunk. 110 hanem abból más alaprajzií kondenzáloi^o-J^al is levághalunk. A í) vágási felületen a vágás közbe,1 az eg\es l'egyverzelek közöli kelelkozö ve/e-

Next

/
Oldalképek
Tartalom