133179. lajstromszámú szabadalom • Kartotékberendezés
2 133179 mezrúgó szabad szárának jobbra búzása következtében az —x— emelőrúgő felszabadul, mire a —D— pálca a kívánt lapcsoportot felüti. 5 Egyes lapok kiemelésére valók a lapok 1. és 3. ábrán látható old;alki vágásai, amelyekbe vagy azok egyikébe a lapok síkjával párhuzamos síkban bdientkető — H-.-. emeltyű egyik vége nyúijik bele. Ez a 10 —H— emeltyű a kariotéktartó, pl. doboz, 'egyik hosszoldalán: (a lapok síkjára merőlegesen) elhelyezett —E— vezetékén ideoda csúsztatható — G—• csúszióhüyíl/en van ágyazva. Ha már most a kartotékdoboz l '-> oldalfalait a találmány szerinti 2. és 3. ábrán látható —j— hornyokkal látjuk el, melyek mindegyike egy-egy (esetleg 2—4) lapot a tartó egy bizonyos helyén tarl, s egyben az —F— vezetéket számozással (3. 20 ábra) vagy feliratokkal látjuk el, amelyek arról tájékoztatnak, hogy milyen lap hol van, iákkor a megfelelő helyre tolt —G— hüvelyen levő — E•••- emeltyű segélyével bármely kívánt lapot külön kiemelhetünk, 2' ha a lapok egyesével vannak a —j hornyokban. Ha egy-egy horony több lapot . tartalmaz, úgy egy 'enneltyűmozdulat a horonyban fekvő valamennyi lapot kiemeli, de ezek közül, csekély számukra való 31 tekintettel sokkal gyorsabban, s a lapok rongálása nélkül tudjuk a kívánt lapot kézzel kiválasztani, mintha a —II -emeltyű és a hozzá tartozó skála vagy feliratok híjján az egész doboz tartalmát 35 végig kellene lapoznunk. A —G - [olókának az —-F— vezeték vaUimeV helyére való beállítását megkönnyíti egy, annak felső lapján alkalmazott köralakú nyílás és az annak szelén levő mutató vonás. +) Különösen célszerű találmány szerinti elrendezéshez jutunk, ha a leírt szerkezelet a ti. ábrának megfelelően képezzük ki. Ez az elrendezés lényegileg a 2. ábrából keletkezik %°-ÍS elforgatás útján, amennyiben -15 a (). ábrában a kartol élclapok egy alsó és egy felső vízszintes tartólemez között vízszintes irányban mozgathatók. Az — E-— • oszlopon fel-le tolható —c— tol ók a hordozva a — ü— pálcát melyeknek a 6. áb-50 ra szerinti példa szerint derékszögben hajlított gombos vége a •—c — tol oka megfelelő furatában vízszintes" irányban elmozoghat. Mozgatására ismét célszerűen egv —x— rugót alkalmazunk, amey leknek <el•55 lenérc a — ü-- sínt valamely elreteszelés-" seb tartjuk meg 'nyugialmi, (a rajz szerint jobb oldali szélső) helyzetében, amely elreteszelés feloldása után a rúgó hatására .ja —D— pálca a magassági helyzetének megfelelő lapokat — b— nyúlványaik út- 63 ján kiüti a dobozból. Mivel ennél az elrendezésnél vízszintes mozgásról van sző, a lapok súlya nem fékezi azok mozgását, tehát a lapok megfelelő erejű rúgó hatására majdnem egész szélességüknek meg- 63 felelő utat lesznek meg, ami lehetővé leszi, hogy az így kiütött lapcsoportnak a kezelőhöz legközelebb fekvő lapját az ennek kézbevétele né'lcül leolv: shassa> majd ennek megtörténte után a lapot visszatol- 70 va, a kiválasztott csoport következő, lapja válik egészben láthatóvá és i. t. A lapok egyenkénti visszatolása1 : az íe">zi le'retővé, hogy rögtön a kiülő rágó működtetése után, a —D— pálcát gombos végénél fog- 75 va nyugalmi helyzetébe húzhatjuk viszsza és ebben a helyzetében reteszelhetjük, anélkül, hogy a lapokat ezzel megmozgatnék. Hogy a kiülölt lapok függő eges állása és könnyű visszatolhalása biztosíthassák, 80 az alaplemezt az — i- - határolóval látjuk el, melynek felhajlítolt pereme a lapok úlját akkorára korlátozza, hogy azok jobboldali szélükkel még a —j— hornyokban maradjanak. ' 85 Ennél az elrendezésnél is célszerű a (>. és 7. ábra —F— vezetékén csúsztatható egyenkénti kiemelő szerkezetet alkalmazni, melynek a 7. ábrán UíIható kivitelénél a valami módon reteszelt kiütő lemezt egy 90 nem ábrázolt rúgó igyekszik állandóan belra mozgatni. A re leszel és feloldásával e —K— lemez az éppen alatta fekvő lapra erősített —d— lovesra mért ütéssel a lapot (esetleg 'ugyanegy —j—- horonyban levő 95 2—4 lapol) jobbra kiüti az — i • határoló pereméig. A —K— kiütőlemezt termes .etesen rúgó nélkül kézi működtetésre is berendezhetjük. Mivel az ütéssel való működtetésnél 100 'fontos az ütések által igénybevett —b— 'kilolónyelvek merevsége és azok merev kapcsolata a lapokkal, célszerű a l. és f>. ábrán látható találmány szerinti kiloló•:yelveket alkalmazni. Ezek fémlemezből 105 készülnek, s a hegyes — g— nyúlványokkal vannak ellátva, melyek a kartoték-lapokon átnyomva s e lapok túlsó oldalán öeszehajlítva biztos kapcso'alot létesítenek. A 'karfoléklapokat a —g— nyúlványok le- 110 fogadására előre is elláthatják az 5. áb án feitünletett — k— haúíékokkab A — b-- klülőnyelvek felerősítésére azonban termé-