133137. lajstromszámú szabadalom • Rúdprés csövek, rudak, vagy hasonló alakú tárgyaknak, különösen kábelköpenyek előállítására

Megjelent 1944. évi szeptember hó 15-én. MAurAK KIRÁLYI («SB» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133137. szára XIT/e. osztály. — H—10963. alapszám. Rúdnrés csövek, rudak vagy hasonló alakú tárgyak, különösen kábelköpenyek előállítására. Patentverwedungs-Gesellschaft mii beschränkter Haftung „Hermes", Berlin, mint a Síemens-Schuckertwerke Aktíengesellschaít, herlín-síemensstadti cég jogutóda. A bejelentés napja: 1940. évi október hó 25. — Németországi elsőbbsége 1939. évi október hó 17. A, találmány csövek, rudak vagy hasonló alakú lárgyak, különösen kábelköpenyek előállítására való oly rúdprés, amelynek' folyékony fémet, például folyékony alumí-5 niumot vagy alumíniumötvözeteket beí'oga-dó tartálya van. Rudak, illetőleg kábelköpenyek sajíolásához való. és szilárd vagy folyékony á.U lapotban adagolt anyagot feldolgozó ismert 10 préseknek olylartáryuk van, amelynek furáin általában csak kevéssel, például 1 min-rel nagyobb, mint a sajtoló kölyű fejének átmérője. Ha a tartályt sajtolásra kerülő folyékony anyaggal, például óloni-15 mai vagy alumíniummal löllik meg, akkor a sajtoló kölyíínek a tartályba való előtolásakor ti) kölyű körül rendszerint igen vékony falú réteg képződik, amely körülbelül annak" a különbséginek felel meg, 20 .amely a kölyű fejének és a tartály fura Iának átmérője között van. A tartály újbóli megtöltésekor a sajtolandó ;

auyagnak a tartályban visszamaradt rétege az .újból betöltött, folyékony sajlolóianyaggal ismét 25 összeolvad és a következő sajtolási folyamat alkalmával újból igen vékony réteg képződik. Ez a jelenség minden nnmtev folyamal alkalmával megismétlődik Äz ismeri rúdprések hátránya, hogy a 30 tartályba adagol! folyékony és nagymérlékben felheví.elt, sajtolásra kerülő anyag a tartály falára va<?y rendszerint a tartályba helyezett, nagymértékben nemesített acélból készült bélésre technológiai szempontból káros hőhatást fejt ki. A tiartály 35 anyaga, illetőleg a tartályba helyezett t>élést (alkotó nagymértékben nemesített acél a tartályba adagolt sajtolóanyag nagy hőmérséklete következtében berepedések okozta időelőtli pusztulásnak van kitéve. A tartályba adagolt anyag hőmérséklete ugyanis például ólom esetében körülbelül 400 C°, alumínium esetében körülbeljül 750 C°. Eltekintve e hőrepedések keletkezésétől, a tartályba adagolt anyag hőhatása« 45 még más technológiai iSzempontból is káros. A tartályba helyezett bélés anyaga ugyanis rendszerint nagymértékben nemesített .acél, amelynek nemesített állapota a sajtolásra kerülő forró anyag ismételt ada- §0 golása következtében mindinkább megszűnik jés így a bietet szilárdsága csökken. Az acél ugyanis ismételt felhevűlések alkalmával kilágyul, úgyhogy az eredetileg támasztott követelményeknek többé nem fe- 55-lel meg. Bizonyos anyagok, például folyékony alumínium vagy aluímíniuniötvözetek sajtolásakor kitűnj hogy a tartály falait vagy a tartályba helyezett szokásos bélést alkotó 60 acélt az azzal érintkező forró, folyékony, sajtolásra kerülő anyag vegyileg erősen megtámadja. E vegyi hatás következtében az acél egyes részei feloldódnak "és a sajtolásra kerülő anyaggal elkeverednek. E 65 részecskék a sajtolás alkalmával a gyártmányba, például la kábelköpenybe jutnak. Ebből az a hátrány származik, hogy, egy-